S amikor a citromfüvet téptem le szörphöz, s beleszagoltam, még nyáron sem éreztem ennyire intenzívnek az illatát. Eszembe jutott a Már az óvodában megtanultam.... c. könyv egyik írása, mikor a szerző hóesés hangját veszi fel magnószalagra, s azt ajándékozza el. Szívem szerint ezt az illatot gyűjtöttem volna üvegbe, hogy majd valamikor, valakinek odaajándékozzam. Esetleg elővegyem zord téli estéken a nyarat eszembe idézni.
Aztán behuzódok a szobába, s kell egy kis melegség:
Köszönöm a Mózsikról írtakhoz a sok hozzászólást. Csak azt nem értjük, hogy hova lett el, s egyszerre a kettő? Januárban Pif, az apjuk, augusztusban Hypó, az anyjuk, s most ők. Kicsit sok... Néha úgy érzem valaki befogta őket, de láthatja nyakukon a nyakörvet, mégis? Vagy ki tudja????
E sorokkal elköszönök végleg tőlük. Örültem, hogy köztünk voltak, ha másfél évig, akkor is.
Bizony,tökéletesen visszaadják a fotók a csendet,a nyugalmat.Még a lágy levegőt is érzem....:)
VálaszTörlésNekem nem volt erőm végigolvasni teljesen a cicás bejegyzésedet,mert még mindig nagyon hiányzik a mi Cicónk.:(Megértelek.
:)Átjön. Az ősz, a nyugalom csodálatos.
VálaszTörlésA pokhalos a kedvencem:)
VálaszTörlésEn a toparton a hullamokat, a viz szagat szerettem volna palackozni egy idoben, ott mindig megnyugszom, ha valami rossz van.Gondoltam masoknak is segitene.
Jo lenne egy hosszu, meleg osz:)
Köszönöm, hogy érzitek. Értelek Mammka, tavasszal én sem tudtam a cicádra nézni, nem is értettem, mit látok.
VálaszTörlésannyira fájóan szép
VálaszTörlésCsodaszép természetfotók! Bizony visszaadják a nyugalmat, a természettel azonosulást, a hallatlan békét, nyugalmat! Verssorok motoznak tőlük az ember agyában. Megint nagyon remek képeket készítettél!
VálaszTörlésAbszolút! Remek fotók, tetszetős színek és szép fények.
VálaszTörlésKellemes hétvégét kívánok!
Visszaadják.
VálaszTörlés