menj el a falusi boltba. Ahol nem voltak mobiltelefonok, fényképezőgépek, vagy voltak, de nem töltötték fel azokat az internetre, vagy rossz oldalon tájékozódtál, most megtudhattál mindent. A megyeszékhelyről kivezető utakon árokba csúszott buszokról, a kamionokról, a hóban rekedésről.
Az utakról, a mentésekről, mindenről, ami a hírekből kimaradt.
Tanulság: vegyük komolyan az előrejelzéseket! Miért nem vettük komolyan az előrejelzéseket? Mert évtizedek óta nem volt télen sem ilyen az időjárás, az erős szél, ami a legnagyobb gondot okozta az összefújt hótorlaszokkal.Nálunk hétágra süt a Nap, olvasztja fel a ház előtti tükörjeget. Ahogy hallom kiszabadultak a bent rekedtek, azért még nem javasolják a közlekedést. A hosszú családinak ígérkező hétvége kicsit furán végződött, vagy inkább kezdődött. Most már legyenek szebb napjaink!
Utóhang: gyermekkori emlékek. Apám hőerőművekben dolgozott, a munkások ellátásért felelt. Hány és hány hajnalon kelt fel, télen, azokon a régi teleken, ötvenes-hatvanas évek, amiket még otthon töltöttem, s ment a hókotrókkal az utakat felszabadítani, hogy a munkásokat a településkörnyéki, s kicsit távolabbi falvakból behozhassák dolgozni. Hányszor tért haza meggémberedve, összefagyva. Régen volt.
Így van.Én is a gyerekkorom hóval teli árkaira emlékeztem és a 2 méteres hóbefúvásokra.
VálaszTörlésValóban sokan nem vették komolyan az előrejelzést.Még családtagom is azt mondta.Valahogy én éreztem.És a hosszú hétvége,amikor mindenki hazautazik,az is rontott a helyzeten.Most már itt is süt a nap, +5 fok van, elég lesz a hirtelen felmelegedést is kibírni a szervezetnek.
Akkor ezek szerint kiolvadt a kapu.
VálaszTörlésAmikor már sokszor hallunk jelentős figyelmeztetést, hogy milyen idő várható, és nem következik be olyan erősen, akkor hajlamosak vagyunk akkor sem tudomásul venni, amikor pedig bekövetkezik.
Most is ez történhetett. Áááá, nem lesz az olyan nagy, csak riogatnak, gondolhatták, akik mégis útnak indultak. Rettegtem én is, hogy a gyerekem hazaérjen. Láttam, ahogy Kisújszálláson a másik busz alig tudott megfordulni, csúszkált össze-vissza. Riasztó volt.
Engem arra emlekeztettel, ahogy kicsi koromban meseltek a szulok, nagyszulok a nagy telekrol.Akkora ho volt, hogy utat kellett asni az utcakbol.Szajtatva hallgattam szinte, mert kozben el is kepzeltem:)
VálaszTörlésMelegebb napokat kivanok oda:)
Igen, jelezték előre, lehetett tudni. És különben is: elvileg még nincs vége a télnek, engem nem lepett meg, hogy esett a hó. A mai világban mindenért rögtön a felelősöket keresik. Az emlékezetes 1986-os télen, mikor megbénult az egész ország, nem követeltünk felelősöket, egyszerűen csak próbáltuk átvészelni. Ki is lehetne a felelős, ha télen esik a hó? (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne sajnáltam volna az utakon rekedt embereket!)
VálaszTörlésÚjra bebizonyosodott, hogy nehéz időkben összetartók vagyunk. Édesapád példája is azt mutatja, hogy felelősség és kötelességtudó nép a Magyar.A legjobb "mobiltelefon" pedig otthonkában jár , és nem könnyen merül le :-)))
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásaitokat. Közben én is olvasgattam erre és arra, tetszenek a megjegyzések, idegeneknél is. Ki-ki vérmérséklete szerint, de jók, naggyon jók!
VálaszTörlésén magam sem vettem komolyan az előrejelzést, mert annyiszor félretájékoztattak már, a belső jelzőm meg nem működik már:(
VálaszTörlésde tudom biztosan, hogy ezután sem lessz másként,
mert az ember már csak ilyen:(
Olvasgatok vissza a blogodban, és rájöttem hogy ti a környékünkön laktok. Én bánokszentgyörgyi voltam, de még odajárok dolgozni:)
VálaszTörlésLátod Katalin apám nem engedett magához utazni, pedig most lesz a névnapja. Mindig aggódik,óv.Szömörce írtam neked!
VálaszTörlésSajnos nem kaptam meg:( banokvedono@gmail.com
VálaszTörlés