A fájó láb, feltört talp és a farkasordító éjszakai hideg is mind
hozzátartozik az élményhez, és az emberek teljesítménye sokkal inkább
függ az akaraterőtől, mint a testi állóképességtől.
Mary Moody
Barátnőm a Caminora készül. Neki küldtem el ezt a gondolatot a korábbi bejegyzésben említett könyvből. Az írónő a Himalájára vezetett csoportokat, s egyik útján 71 éves útitársnője is volt. Eltévedtek, s végül ez lett a legnagyobb élménye az útnak. Akkor és ott persze nehéz volt nekik, megoldották, túlélték.
Valóban az akarat e lényeges, s ez túlmutat fizikai korlátokon is? Vagy, ha beteg az ember a fizikai korlátok behatárolják? Vagy inkább összeségében mondja ki a végső szót az akarat???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése