Oldalak

2025. március 29., szombat

Öröm a háznál,

 s vitte is magával az életkedvem.


Voltak ott mások is, de a legpofátlanabb, legnagyobb ő VOLT.

2025. március 28., péntek

Az egyetlen

 
Ők viszont szépek



S esik csendesen az eső, esik. Tele a tartály, túlfolyik, .nincs ki kimerje, stb. Nem baj, a kertre folyik el.


Ő hófény lenne, a fotó sajnos csak sejteti. Oly szép, kedves. Finom.
 

Az ő hófehér testvére.

2025. március 25., kedd

A kórházban

 sokan kiakadtak azon, hogy lánynéven vagyok, de férjnél.

Furcsa ez az én koromban?!

A válásom után eldöntöttem, hogy többet soha férfi nevét nem veszem fel. S megtartottam a szavamat. Később így ismertek meg, fogadtak el.

2025. március 23., vasárnap

Olvassátok el, szívmelengető, elgondolkodtató


 Gyönyörű illusztrációk, többször újraolvasandó. Tele mély gondolatokkal. Szerettem,

 A lenti könyvvel még birkózom. Nem ez a jó szó, de tegnap még homály volt az agyamon. Azt hittem már sosem olvasok könyvet, kiderült ma, hogy mégis leköt könyv. Az altatás sosem jó az agynak, az x-szedszeri még úgysem jó.


 "A születési képlet sorsfeljegyzés, iránytű az élethez. Hogy önmagunkhoz hűen tudjuk folytatni az élet nevű utazást, mindenekelőtt meg kell ismernünk magunkat."

 "A csillagok nem döntik el az ön jövőjét. Csak támogatást nyújtanak ahhoz a jövőhöz, amit ön eldöntött saját magának."

Járjuka kertet hosszan a kutyával. Én mozgok, ő szimatol. Mélyen tüdőzök a friss tavaszi levegőt, élvezem a napfényt.








 Berobbant a tavasz. Kell, hogy hitet, reményt adjon, hozzon!

2025. március 19., szerda

Ez, meseszép!


 Amúgy távollétem igazolt, hirtelen jobb oldali hasfájás, vége műtét, vakbél, annak is a cifrábbik fajtája. Tudod, tudom. Sok ez már. Nem sajnáltatni akarom magam.

Örüljetek, ha egészségesek vagytok, vigyázzatok magatokra!

2025. március 5., szerda

Elnézem

 a városi farsangi felvonulásról készült fotókat. A tavalyiakon őrjöngő, felvont tömeg, most fáradt arcok. Semmi lelkesedés, mint egy békemenet. S még valami jutott eszembe, ahogy minden intézmény felvonultatta a csapatát, táblával: május elseje.

Megjelentette a polgi a tavalyi műnyomó papírra készült dicsőség füzetét is, ennek már a teteje a ... fiókja. Napi x dicsőség, kikövettem, az én gyomromnak ez már sok. Miközben ő amúgy egy, a városáért élő és cselekvő ember, csak valahogy eltorzultak a dolgok. Vagy eltorzítatták, utasításra? ki tudja? 

Férjem a kórházban, egy hétbe telt míg minden szükséges összeállt. Oka lehet, hogy nem élünk ott, fiam is vitte amit kapott, vagy egyszerűen az infó nem jutott el hozzánk. Vagy ő beszél félre, mint tegnap. Vigyek száraz törlőt. Mi a száraz törlő, gondolkodunk a boltban. Lehet hogy konyhai papírtörlő, kezet törölni? Bevittem. Amúgy a szekrénybeli táskában mindenből van nemcsak duplán, csak be kellene nézni oda. Már a nővéreknek, a férjem fekszik. 

Amúgy a kórház szépen ellátott, új ülőke a vécén, tisztán tartott, stb. Voltak felújítások, de nem értem, hogy egy kétszemélyes szobába miért kell akkora radiátor, hogy szétrobban az ember? Már a melegtől. Az ablakok nem elérhetők, nem úgy nyithatók, nincs levegő. Fekvő betegeknél.

Az orvosok, személyzet részéről maximális az odafigyelés. Csodálom őket. 









A fotók reggel, s délután készültek. Így változik minden növény fagy után, s a nap melegétől. Kellene egy minimum metszést végeznem, vannak amiket ilyenkor kellene visszametszeni.