Oldalak

2026. január 10., szombat

Hó alatt,











S ónos esőre várva. 

 

Szerencsére az állatorvosnál már tegnap voltunk, s remélem  a lakásban is rendben vannak a vízügyek. 

Rendben,most kaptam telefont. Ma már szombat van, esett eső is. Sétálnunk is kellene, aki megszokta a napi mozgatást annak bizony hiányzik, legyen kutya vagy ember.

S új olvasmányosm 40-50 év után(?) Stendal: Vörös és fekete. Kicsit izgultam miatta, de beszippantott. 

Legyen szép hétvégétek, hétvégénk!

 

2026. január 7., szerda

Hóhelyzet


éjszakai ügyintézés volt
Tegnapi fotók





 Most vagy 30 centis a hó, a mai felvételeket nem engedi feltenni...

Nem tudtam lemenni a lenti madaretetőhöz, fent raktam ki többet a madaraknak. Nagy a hó, takarítani lent értelmetlen.  Nálatok?

2026. január 3., szombat

Ez egy jó epizód,


 szeretem elolvasni a kommenteket. Nos, itt olvasható a világ időjárása, ki, hol s mennyire fázik? Amúgy a sorozatot mindig dicsérik, joggal. Én is belefeledkeztem a könyvem helyett, joggal. Tán izgalmasabb mint a könyv.

2026. január 1., csütörtök

Általában krimiket nézek,

kikapcsolnak, figyelni kell. Főleg,ha angol nyelvűek.Amelyek nagy kedvenceim, évtizedek óta nem néztem tv-t, kimaradtak sorozatok . Most fedeztem fel ezeket, vagyis inkább egyet, de az minden esti csemegém, angolul, 

 
 

 magyarul:


 S akkor jött ez a dán film, megnéztem tegnap is, ma is. Az ember kicsi ráéhezik a finom érzelmekre, a gyönyörű környezetre. Olyan léleklesimítós számomra.

 Csak a szerelem számít 

 S amikor nem számít? Vagy nem számíthat? Vagy éppen az segít előre lépni? S mindezek hátterében ott van a titokzatos festmény. Szerettem ezt a könyvet.


 Ez pedig egy finom könyv, amilyen a borítója.  Idén a Japánról szóló könyvek nagyon rám találtak.  


2025. december 31., szerda

BUÉK 2026




 Áldott, boldog, sikeres új esztendőt kívánok minden blogolvasónak. S hazánknak is.

2025. december 24., szerda

2025. december 18., csütörtök

Ismeritek, ettetek már dödöllét? Igazit?



 Út közben egy vasi vendéglőben álltunk meg, ebédelni. S mert alföldi unokáim imádják a dödöllét, azt kértünk. Utolsó, vasi, Őriszentpéteren a Hársfa fogadó és étterembeni dödölle élményünk fantasztikus volt, mindent  vitt. Maga volt a dödölle  csoda!

Most csalódtunk, de hatalmasat. Már a megjelenése más volt,  a telföl rádíszítve, de csak jelképesen, s valami pirított szalonnával megszórva. Viszont a belseje nyers volt,nem sült át. Éhesek voltunk, morogva megettük. S szomorúan jöttünk el. Másik fiam mondta miért nem küldtük vissza?  Ha úton vagy, sietsz erre már nincs idő. Csak az a csalódás, az a csalódás. 

A fenti sem eredeti recept. A Nők Lapjában tették közzé. Úgy járunk a dödöllével is mint a halászlével, rá kell kérdezni milyent is készítenek? Aztán volt olyan étterem ahol a pincér már mondta, hogy a szomszéd asztalnál is rákérdeztek, nem csak mi. Ezek szerint másnak is volt rossz halászlé tapasztalata. Pedig egy vendéglő a vendégért van, nem csak kinyomunk neki valamilyen maradék vagy félig kész ételt .

Pedig egy igazi dödölle eszméletlenül finom: magában, tejföllel, köretként némi szarvas pörkölttel, belecsavarva ez és az. 
 
S nagyon, de nagyon el is lehet rontani.
 
 Én így csinálom, vagy inkább felénk így készül?