Elmaradt fotóim a Dobogó erdőből

Tőzikét keresni mentünk, de az ő kedvelt élőhelyük a kidőlt fákkal tűzdelt nedves környezet. Lásd Lenti arborétum, s itt is, már ahol én is megfordultam. Most a fákra koncentráltam a fotókkal, s kedvelt helyemmel a Holt-Rábával, ahol most alig volt víz. Viszont  a legtöbb nyugati szellőrózsát is itt láttuk. Elnézve a fotókat a borult idő nem szolgált előnyükre. Ez volt, ez van.

  

A Holt Rába:

 

 

 

 

Kis kerti körkép

A bőrlevél virágját egyszerűen nem tudom, tudtam fotózni. Oly szép pedig.

Szerelem

Volt idő, a kezdetek kezdetén, amikor minden levélrügynek örültem, tapsikoltam

Rövid szárú kankalin, erdei emlék. Ki tudja létezik-e még az az erdő?

Az odvas keltike és a pettyegetett tüdőfű is erdőről vagy a kert aljáról, az erdő alól került be

A babért még Petrától kaptam, még a legelső látogatáskor, a nem hivataloson, csak bloggeresen. Egy éve, az új helyén kezd magához térni. Kivárta, nem mondom.

 

Ezerarcú február

 Nem tudom ki hogy van vele, de én a metszésekkel előre haladtam. Leginkább a bokrok alól kibúvó hagymások miatt, még így is előfordult, hogy rossz helyre léptem.  Nagy kertész írta, hogy nekikezd a levendulák metszésének. Csak tudja. Más óvatos, de azt írják, tapasztalom nagyon előre haladt a természet. Szóval, nekem is levenduláznom kellene. 

Ti hogy vagytok vele? A metszésekkel? 

A háziszerzet eszi a marhatrágya granulatumot, tehát áztatom, úgy öntözöm ki. Dupla munka. Ez van

S csodásak a hunyorok. Mondjuk fehéreknek még gondolata sincs. Sajnálom, pedig volt két tő is. S a téltemető szétszórta magját, az újak most törnek fel. Nagy öröm lesz, gondolom jövőre.

Azért szívderírő e szomorú, kínzó tél után ez a korai változás. Akárhogy is.

Dobogó erdőn jártunk