"A nagy piktor"

Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett. 

Nézzétek, milyen biztos mozdulat!
Milyen könnyed és mily könyörtelen:
Szépséget s halált egyben osztogat. 

A bágyadt lombra ahogy rálehel,

Irtóztató és hízelgő a hangja:

Meghalsz, - de utoljára szép leszel. 

Reményik Sándor verse

A Sohollári völgyben jártunk

"...levél Aranylik árván és rejtelmesen."

Őszi verőfényben

 Azt hittem már nincsenek madaraink, féltem, hogy a népség kipusztította őket. Néha az itatóban fürdésre utaló nyomok voltak. Íme, vannak, s jól érzik magukat.

 

 

 

 A későn eszmélő, de milyen jó, hogy színeivel melengeti  a szívünket.

Fülöp, azaz már nem Ungibungi. Méretváltozással....

Cirmákolók 2.

Játszók

A szfinx

Kerek szemek

Emlékeztetőül:

   Ilyen volt.

   Ilyen lett.

A későig kitartók

 A japán lonc

 Ő időben van, imádom

 A mályva, ami most kezdett!!! nyílni

Cseppek a zsályalevélen

Ellentétben

Ady Endre: Kocsiút az éjszakában (mert nagyon szeretem ezt a verset)

Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.

Szegény ember vízzel főz,

és jól elsózza.

Nincs udvari világításunk, hívtunk egy SZERELŐT, hogy nézzen körül, s adjon javaslatot. Körülnézett. A lakásban lévő biztosítéktábla leégés közben volt, aztán hamar megnézte a többi vezetéket is, stb. Aki keres, az talál. Erről ennyit, s a Mekk Elek szakikról is.

Amiért jött, végül az maradt el. (No, azért azt is megnézte, javasolt, gondolkodunk. Jó, hogy lábadozik az ember, van aki fogadja a szerelőket. Vagy inkább helyreállítókat?)

Még az elődök húzatták be a villanyt, s odafigyeltek. Lehet, hogy nem mindig?