Hallgassátok meg!

 

Helyettem írták

 Az imádott, s idén némileg elhanyagolt kert. "...megpróbáltam magam beleképzelni a tájba, érezni a jelenlétemet. Itt lenni." olvasom Karl Ove Knausgard A harmadik birodalom c. könyvében. Milyen igaz. Ahogy minden reggel megyünk le a kertbe, a kutya szagellenőrzéseket végez, én pedig próbálok belesimulni a reggeli kertbe. Ha korán megyek az orvoshoz, zseblámpával világítva, de többnyire napkelte körül, vagy mire fordulunk kezdi bevilágítani a kertet. A madarak ismét nyüzsögnek, mert nyár végére eltűntek. A csend,a béke, a nyugalom, a kert alján az erdő, körülöttem kertek. Már csupaszon,befejezték idei feladatukat, kiszolgálták gazdáikat,odaadták a termést. Pihenőre készülnek.

Tegnap

 megvették az autót, az átkozott pénznyelőt. Az öcsém autókereskedő volt, mondta a kritériumokat, hogy milyen autót ne vegyünk. Ez, a férjem "álomautója" mindnek ellentmondott. Fizettünk is utána eleget, s én is, hogy eladhassuk.

Itt állt a ház előtt, a szomszéd házat felújítják, vezetékezték, stb. Útban volt mindig, s segítséget kellett kérnem, hogy odébb vigyék. Nincs jogsim.

Aki vitte beleszeretett, nem  nézett semmit. Akár a férjem. Ilyenek a férfiak?! 30 éves autó. Remélem sok évet töltenek együtt. Így legyen. 

Eggyel kevesebb gond. Még hátra van a konyha, előszoba festése, ami tavaly leborult, már a fal egy része a konyhában, de a férjem betegsége miatt elmaradt a festés. Itt, a házon, házban több éves hiányosságok vannak, a férjemet nem érdekelték ezek a dolgok, én pedig bevallom, belefáradtam, hogy minden felelősség az enyém kellett legyen. Nem foglalkoztam velük. Most minden rám szakadt. Mint a vasút dolgai Jankóra. Ha nincs karbantartás, elhanyagolódnak dolgok, azok bizony előbb utóbb benyújtják a számlát.

A bejárati ajtót nagyon várom, ősztől tavaszig nem lehetett megülni a konyhában, húzta ki a meleget. (Mi rögtön a konyha előtti nyitott folyosóra lépünk be.) Kiderült, hogy beltéri ajtó, ráadásul. S fűtésre sokat fizettünk. Emiatt.

Ha van autónk, szabadok vagyunk, mint a madár. Olvastam valahol, én csak azt érzékeltem sokba került, DE szabadok voltunk, időt spóroltunk, fáradtságot, s kényelmes volt. A faluból óránként mennek buszok a városba, jó a közlekedés, de oda kell menni a buszmegállóhoz, 500 méter, s vissza, többnyire ekkor már "négykézláb", ahogy mondani szoktam. S akkor a városi gyaloglásokról nem beszéltem amit valami miatt nem bírok. Sokszor esek le a lábamról. Öregszem? "Meg is öregedett", mondta egy kontrollon a bűbájos neurológus. 

 

Meglepetés utóvirágzás, vagy esetében első virágzás, így ősszel. Oly gyönyörű,annyi szépséget ad. Nem győzöm dicsérni, ha elmegyek mellette.

Félek,

 hogy ma reggel lelőtték az őzeimet. Két lövést hallottam az erdőből.

Kedveltem őket, de sok kárt csináltak a veteményekben. Viszont, ha lekerítik a határt hol táplálkozzanak?

Megi kutya

 visszatért a régi formájához. Délelőtt nagy sétára vitt, az egyik legnagyobb körre. A végén már elfáradt(unk). Örülök, hogy én is bírtam.

Gyönyörű időnk van. A gyümölcsfák a kertekben vannak. Viszont  fotónak, látványnak szépek. 

Olvasok

 "...egy lusta embernek még létezni sem lenne szabad, nemhogy nősülni." George Eliot

Jó kis mondatai vannak.

Elkapott valami vírus. A faluban volt egy fesztivál, sátorban. Hét elején tömegével mentek orvoshoz  a népek. Sajnos nem értem oda, szokásom szerint pusztultam. Pedig nagyon vártam. Mégis felcsíptem valahol. A vírust.

Poloskák: este füzérben az ablak sarkában, függőlegesen lapítanak. A függöny ráncaiból nem győzöm kiszedni őket. Ilyent még nem tapasztaltam.

Almák a fán, szerintem szarvasok ehették le, túl nagy a patanyom. Mióta beestem felfelé nézve a fűszerkertbe nem merek így tenni. Sok alma marad a fán. Maradt. Bár, lehet ha jól leszek nekiállok, leszedem.

Párszor begyújtottam a konvektort, inkább este. Nappal plédekkel védekeztem a hidegrázás ellen. Ha köhögtem volna a fejem széthasadt vagy inkább hullámozni kezdett. Fájdalom hullámokkal. Szóval most melegítem a 17 fokos hálót. Nincs macskám, mikor volt, vékonyabb takarót kellett használnom. No, ők aztán melegítenek.  Nagyon hiányzik egy macska, van egy az utcán, mintha a dédunokám lenne. Mindig belesajdul a szívem, ha látom.

Őszi szépek

 Azt hittem vége a virágoknak, virágzásnak, maradnak a bokrok. Az első gyönyörűség meglepetés lett. S a termések is szépek. Mutatnak, díszítenek. Ezen felül csak a fény játékai szebbek.

A lentiek ma reggeli fotók, a rozsdás diófát a kelő nap éppen bevilagította, a legelsőn már teljesen fent volt az égen.

Azért a halott virágok is szépek, a kasviragok, cickafarkak közül hagytam meg néhányat, ha havazik, szép legyen. A remény hal meg utoljára.