Állatorvoshoz kellene vinni Cirnyó úrfit, DE... Miután a dugulásunkat estére megszüntette a szakember gondoltam koronázzuk meg az állatorvosi látogatással. Megfőztem előtte, kipurcantam. Maradunk.
Szabadtéri kiállítás a keszthelyi kastély előtt: ruhaszobrok. Egy kis ízelítő. S ha eleget csodálkoztatok, a kastély mögött található a Botanikuskert, tele mocsári mályvákkal, sajnos a ritkaságok már elvirágzóban. Azért egy kirándulást így is megér.
S íme a Botanikus kert halakkal, madarakkal és növényekkel.
Kedves idősődő blogolvasók, olvassátok Scheffer Erzsébet cikkét az új Nők Lapjában Olyan igaza van.
Ma délután, mert nem volt meleg, fogtunk magunkat s elmentünk Keszthelyre befejezni a jó éve megkezdett kastélylátogatást. (A nem igazán jól elsült családi program után lett egy délutánnyi nyaralásunk.) Vasúmodellek múzeuma es a Pálmaház. Embertelen tömeg volt, főleg gyerekes családok. Azt hittük, hogy már az iskolára készülődnek.
S látható a kastély előtt egy érdekes kiállítás!!!! Fotók holnap, a rendszer nem engedi feltölteni.
A 24. oórában valahogy mindig megérkezik az eső. Megfáradt a kert, ez rá a megfelelő szó. Küzd, igyekszik, s mi is az öntözéssel, de az csak a túlélésre elég.Eső után tettünk egy kört, elnéztem a mocsári mályvákat.
Máshol is ilyen kicsik maradtak. Viszont telve virággal, mint a szerencsétlen futórózsa. A többiek idén lemaradtak, nem is értem vagy túlságosan is, hogy miért. S van egy 3 éve átásott, ami nem halt meg, de nem is megy semmire. Jövőre kell nézni neki egy új helyet, hátha, hátha...
Tokajba utaztunk, s mert korábban érkeztünk, megálltunk Mádon. Megnéztük a Zsinagógát, ami Europa Nostra díjat kapott a felújításáért. Érdekessége, hogy a településen már nem élnek zsidók, így inkább kiállítótérként működik. A barokkot nem szeretem-a zsinagógát e korszakban építették-, mégis megfogott a szépsége, amikor eredetileg láttam jó 15 éve, s most is.
Korábbi látogatáskor már végigfotóztam a temetőt, most csak a kerítésen kukucskáltam át a mobilommal. Fenséges, mint volt. Engem mindig megfognak a többnyire hegy- vagy domboldalakba létesített temetők, a távolról egyformának tűnő, összezáró sírkövek. Közelről érdemes megnézni őket, szimbólumaik miatt.Változott a világ, felújított a ravatalozó.
S nekem beugrott Vámos Miklós Apák könyve c. könyve. Egyik ős itt élt, borkereskedő volt, bővebben ír e világról. Nekem ezzel a könyvvel olt teljes ez a látnivaló. S milyen érdekes a könyv sorsa, ahány kiadás, annyiféle a borítója, ide csak kettőt hozok, mutatóba:
A hajdan romjaiban álló rabbiképzőt is felújították, múzeum. Egy termében szinte éreztem a hajdani lakók erős jelenlétét. Sajnáltam, hogy a nagy meleg, s némi rosszullét vagy szomjúság miatt nem maradtunk sokáig. (Ez a meleg, a viharok végigkísérték az ott eltöltött napjainkat.)
S már Tarcal felé utaztunk, amikor felkanyarodtunk a szőlők közé megnézni a felújított Szent Teréz-kápolnát. Amikor először láttam még romjaiban trónolt a domb tetején. Otthagyott szentképek, mécsesek, emlékek töltötték meg. A karzatot csak három levegőben lógó gerenda jelezte. Pazar a felújítás kint és bent is. Tudom, maradi vagyok, én azt a kopott, hangulatos romos épületet nagyon szerettem. S hogy ebben nem vagyok egyedül, ült kint egy felvigyázó, aki ugyanezt mondta el nekem. Végre egy rokon gondolkodású valakire leltem, mondtam is neki.
A kápolnát a Gróf Degenfeld család újította fel 2015-ben, a bent lévő szentek szobrait is ők vásárolják, helyezik el. S mint látható esküvők helyszíne is a kápolna.
Aztán megérkeztünk Tokajba, családi programra. Az jól sikerült, csak nekem nem az ott eltöltött napok, végtelenül sajnáltam. Ha nincs egészség sok minden nem úgy alakul, ahogy az ember eltervezte.
A Tokaji Múzeum bejárata
Sétahajózás a Bodrogról indultunk, itt pedig a Tisza felé haladtunk
Ezt a filmet tegnap láttam. Tévétulajdonosoknak lehet, hogy ismerős, engem minden esetre a monitor előtt marasztalt.
