Volt egyszer egy Öregasszonyka

Az örök egerészmezőkre költözött tőlünk Öregasszonyka. Befogadott cica volt, ő fogadott be minket négy gyermekével, nagyon megszerettük, kedves, szelíd cica volt. Rapid sebességgel indult örök útjára. Üzenetet küldtem vele, fiának, szerelmemnek, Mózsinak. Most már együtt kergetik az égi egereket. Kedves Asszonyunk, nyugodjál békében.

 

Ki rendezi ezután a karácsonyfa díszeit?

.

 S fotók az ölemben, együtt, egymás felett, - mellett Cirnyóval, mikor kinek hogy sikerült kiharcolnia ölemben a megfelelő helyet. Most már egyeduralkodó lesz Cirnyó.

Az örök süteménytolvaj.

No és a kultúrmacskák, hány könyvet olvastam felettük.

A fákról

 

és interjú a filmről: Amiről a fák suttognak

 

Ellentétek

 Nem  akarok jajgatni, de a mai nap a poklok napja. 

Ne öregedjetek meg 

ne legyetek betegek,

ne akarjatok,

ne legyenek álmaitok, 

NE!!!

Ezek tegnapi szépek, ma csak fekszem, csak vagyok. 

Május végi vigasztaló,

 

ha már az embert szétnyúzza az időjárás.

Eső utáni séta

az erdőn. Nagyon felkapott hely lett a pandémia miatt. Most is sokan, értsd legalább 6-9 autóval jöttek ki az erdőre.  Hozták a kutyákat is. Hiába lakunk kertes házban, erdővel a kert alján, mégis más érzés az erdőn sétálni. Engem megnyugtat, lenyugtat, s felszabadít.

 

"Hegyek, fák, füvek, erdők, harag-zöld, azúr menny, szívem rokonai, kedvesek..."