Úgy terveztem,

hogy ma sokáig alszom, s végre kipihenem magam. Ma nem kellett sehova menni, ügyintézni, m a nem jöttek a kapuépítők. Öt óráig sikerült aludnom. Végül is nem négykor ébredtem, s keltem, mert nem tudok visszaaludni.

Elkészült a kerítés, jó nap ráment, már sötéttel mentek el. Közben kiderült, hogy még egy oszlop rohadt ki, aztán a végén a kiskapu oszlopa sem stabil...  Mindegy, a nagykapu és a kerítése rendben van, csak festeni kell. Végtelen szimpatikus pár csinálta, s becsületesek, s az volt, lett!!! amit megbeszéltünk.

Közben délelőtt megérkezett a barátnőm, növényekért. (Én pedig már kora reggel felvettem a "hullapózt". Rám is kérdezett a boltos, amikor elmentem: Nem vagy jól? huh, mondom ez ennyire látszik? Látszott. Ennyit erről. Azért a napot végighúztam, s szerettem volna jól kialudni magam. Szerettem volna.) Szóval a felesleggel megpakoltam őket, végre nem kidobom. A kapu melletti bokor pedig vödörben várja a visszaültetést. Az egyik, a másik az ismételt kihajtás lehetőségét kapta.

Az első nagy beruházás pipálva. Folyt. köv. Már a beruházásoké. (Sajnos.)

Amikor macskaúrfi kifog az emberen

Macskaúri csatában járt, s hadi sérülésekkel tért meg. Már két hete, s két hete kínlódunk vele. Ma reggel befogtuk volna, de nem tudtuk betuszkolni a macskahordozóba. Ilyen még nem volt. Szembeszállt velem, s harci eszközeit, értsd karmok is igénybe vette. Úgyhogy várjuk az estét, mert kioktatott az állatorvos mit tegyünk, hogy cselezzük ki. (Igaza volt tavaly, miskároltatni kellett volna, nem úszna most a fél pofája gennyben, stb. A többi részletre nem térnék ki, nem szívderítő.)

Délelőtt áskálódtam, -tunk, jó, jó, tudom nem volt eső, kemény a föld, de a helyzet így hozta. Viszont az a rész most rendben van. Szép lett, érvényesülnek a növények. Mondanom sem kell, fekszem, megszólalni alig tudok. (Majd le is fotózom, egyik kedvenc így megmutathatja magát. Erre írtam, ember tervez, időjárás, azaz a  szomszédból átfolyó csapadék végez, s elszabadul a kert.)

Holnap csinálja az asztalos a kapunkat, holnap jönnek autóval növényekért, amik feleslegesek, s valakinél jó helyük lenne. Annyira sajnálom eldobálni a túlszaporulatot. Tehát minden összejön. Ez lesz.

 

 Bontakozó részlet, közben a csigák áttervezték...

 A bebitorló... annyira szeretem, oly sokáig virágzik, s mutatós is. Csak éppen nem fotózható.

 A felső a fűszerkert, még visszametszés előtt, az alsó a kert egy része. Már a gyümölcsösé, ahol messziről az egyik terméketlennek látott almafa tetején felfedeztem 3 almát. Mióta itt élünk áll a kertben, még sosem volt rajta gyümölcs. (Amúgy a diófánkról mogyoró hullik!!! Gondolom mókus járhatott rajta.)

 

 Sudárzsálya pompában.

 Ők, a kis egyszerűek is most a nagy kedvenceim. Törpemenyecskeszem gólyaorral.

S befejezésül ismét a nyári orgona a napfényvirággal. Vagy igazából mi is a neve?

Egy gyönyörű és érdekes kertben jártunk

 

Ezek közt a virágok, növények közt érkeztünk meg.

Ahogy a ház mögé értünk a kertet körülölelő virágágyások közepén ez a sziget fogta meg a tekintetünket. A turpisság itt még fel sem tűnt.

  Bános Anna, a háziasszony vezetett körbe minket, mesélt a kialakításról, növényekről. S szép lassan észrevettük a dekoratív megjelenés mögött ott vannak gyümölcsfák, oldalt málna, ribizli, stb.

 

 S itt jött a meglepetés, a sziget mögött a fák, bokrok takarásában  rejtőzött egy haszonkert. Ahogy a meghirdetés szövege ígérte díszkert három az egyben.

Aztán visszatértünk a virágos részre, s a másik oldalon haladtunk tovább. Érdekes fajta gyümölcsfákkal, bogyósokkal  találkoztunk, számomra pl. a duó megjelenés újdonság volt. A háziak minden szavából a  kert szeretete, az érte való aggódás érződött, s persze az a szellemi munka ami a létrehozása mögött volt. Magamban csak a szellem és a lélek kertjének hívtam.

 

Vetítéssel kísért előadásában  Anna mesélt a színterápiáról, s mindezt gyakorlatban a kertjéről készült fotókkal illusztrálta.

Aki szereti, alakítja, műveli kertjét ő is sokat kapott a látogatástól, de a kíváncsi érdeklődők is élménnyel gazdagodtak. Örülök, hogy rátaláltam az Édenpont kertlátogatás lehetőségeire, csak ajánlani tudom mindenkinek. Eddig 3 kertben jártunk, mind egyedi volt, s mind érdekes a maga megjelenésében, összeállításában. Hogy is mondják? A sokszínűség gyönyörködtet. S az sem utolsó szempont, hogy alakult egy kis csapatunk, akikkel összeülve egy autóban utazhatunk, így maga az utazás is jó program lett.

S hogy napok óta hallgatok? Nem akarok nyavalyogni álladóan, ezek a frontok engem odavertek. A fizikai erőnlétem a béka ... alatt. Remélem, ha beáll az idő, a meleg , vagyis egyforma lesz, ha meleg is  - én is visszanyerem az erőnlétemet. Addig meg nézegetem a fotókat, a jegyzeteimet, s töröm a fejem... anno ezért szerettem a kihelyezett  szakmai továbbképzéseket, mert az ember mindig felszedett valami ötletet, hogy aztán a saját lehetőségeit tekintve megvalósítsa.

Július

 Hogy ne kelljen írni, inkább néhány fotó. Melegszik, jobban is vagyok, bele is húztam... Holnap utaztunk volna északra, Tokajba, majd egy hétre. Családi program, majd csavargás. Már pár hete lemondtam, az idei nyár nem erről szól. Közbe jöttek pénzes dolgok. Ez van. Helyette örülök annak ami van, a kertnek.

 

A tavalyi jégverés után a cserjés hortenzia szemmel láthatóan magához tért.(Amúgy a növények is, a fél kertet kikaróztuk, össze- és felkötöttük, hogy ne dőljenek.)

 

 

Holnap ismét ügyintézős és hosszú napunk lesz. Már előre félek tőle. S a napi öröm, sütöttem almás -málnás morzsasütit, vaníliafagyival valami fenséges. Eper, málna, ribizli lett az idén. Ha gyümölcs nem is, van a piacon. Azért a kertből behozni egészen más érzés, mint a piacon vagy boltban vásárolni.

ko

"Mostanában

..  egyre jobban csábítanak a falusi hajnalok, a csendes naplementék, az a mély elégedettség, amely bizonyára eltölt mindenkit, aki a saját zöld királyságában él." Frances Mayes

 Ablakunkból, szeretem ezt a reggeli látványt.

 S akkor felmerül az évszakok kérdése...

 Reggeli fűszerkert.

 

 A liliom bimbóját letörtem véletlenül. Eldobni nem akartam, behoztam. Az asztalon maradt s egyszer csak, tán pár nap múlva észrevettem, hogy nyílni kezd. Az élet csodája.

Ágnesnek

Kedvencem: sárkány, Süsü? Vagy inkább egyszerűen csak a gyíkok felügyelője, védője, mert sajnos nagy a kereslet irántuk a négylábúink felől. S Zsebi kapar, kapar és kapar.

Amúgy az időjárás, némi ásás és rendrakás a fűszerkertben nem használt nekem. Röviden szólva: kifeküdtem. S most finom voltam. Így jártam, én felelek magamért, magával ragadott a tennivaló.