2019. április 27., szombat
2019. április 26., péntek
(régi) Film, egy pici "kerttel", ami a blogger számára is fontos
a részlet után a film: Zöld kártya
Tudom régi film, amire most felfigyeltem a hölgy foglalkozása, hobbija. Azért ismét jó volt megnézni is.
Tavasz van, gyönyörű,
s én meg jól kiütöttem magam. Így jártam, fekszem. Legalább olvashatom az új BBC Kertvilágot.
Mocsaras részen gólyahír, tiszta romantikus hely a maga vadságában.
A fák alján szőnyegszerűen terült: csillaghúr? Ha a nevét nem is tudom, nagy kedvencem.
A kihajtó páfrányok, s micsoda előadást tart amíg levelet bont:
A varázsmogyoró végre levelet bontott, s az elkésett nárcisz. Ez a fajta nekem kedves, szóval ők együtt a kedvesek.
2019. április 25., csütörtök
Zsebis
A kirándulás hőse. Vagy inkább HŐSE? Olyan furcsán viselkedett, azt hittem elveszítjük. Sokat fotóztam, körülöttünk járkált. Máskor mindig előre megy, szimatol, futkos. Most mi jobbra mentünk, ő balra indult, alig tudtuk irányba csalogatni, -állítani. Nem evett napokig. Úgy tűnik rendbe jött. Azóta, s ismét a régi.
2019. április 24., szerda
Ez is, az is
Ma visszamentem a dokihoz, még mindig vírusos a torkom.
A szemészetre kaptam időpontot decemberre, tavaly kb. 5 hónapot kellett várni. Hiába, az egészségügy egyre javuló tendenciákat mutat, túlmutat a tavalyi önmagán.
Képzeljétek levittem az odút a kert aljába, a gyümölcsfák közé. Lett lakója, cinkéék vették ki. Itt van az etetés igazi helye, a jövőre nézve. Egy hibája van, messze van, nem lehet a madarakat kukkolni. Viszont úgy láttam legalább 3 pár stiglic járt az etetőre! No, persze csúszkáék is, és cinkéék. A verebek valahogy nem fedezték fel. (Eddig.)
Megjelentek a meztelen csigák, s nagy csámcsogás volt este az újonnan vett növényeimen. Ismét elutazom, pásztorkodni, nem merek belegondolni mi lesz itt mire megjövünk. Volt esőnk is, nem sok, de elverte a port. Jobb a növényeknek, mint az öntözés.
Meglepetésre kikeltek valami növények. Nem tudom mi lehet, szomszédasszony szerint nem tőle jött át mag. Egy kupacban vannak, valami elszórhatta magját, de mi? Majd teszek fel fotókat, hátha több szem többet lát. S van még egy rejtélyes növényünk, ami sokfelé nő, azt hittem gólyaorr, azt hiszem nem. Akkor mi lesz? Majd fotózom őt is. Majd, majd, mindent.
Nyílik az illatos fűszercserje, olyan muskotályos illata van, nem győzöm szagolgatni. Apró örömök. Imádom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)