Nem én lennek, ha nem

 hozok fotókat egy számomra szép, régi házról. Most éppen Csesztregről. Felnagyítottam a nagyon szép, míves ajtót, kapható volt a kéttollas Elzet zár  annak idején, vagy 30 éve is még. Olyan van az ajtón, tehát nem olyan rég(?) gazdátlan. Szellőztetik, az egyik spalettán át. Megnéztem, meg én. Elfogadnám.

 

 

 

 

S összehasonlításul egy felújított ház, más tájon, más eredetű. A forrás elmeséli a felújítás történetét is.

forrás

 S szinte vele szemben egy még régebbi, de annál szebben helyrehozott boronaház. Tájház.

 

 

 

 Mert szeretem a cserepeket!

Szőce, templom

Szent András római katolikus templom, román kori eredetű, gótikus, 15. század. Átalakítva és bővítve késő barokk stílusban, 18. században és 1830 körül. Csak kívülről tudtam fotózni. (Mellette paplak, szerintem nem lakják. Ahogy a szentgyörgyvölgyit sem. A reformátust. Beszélgettünk valakivel, az utóbbi helyen, mesélte az emberek mennek elfelé dolgozni. S ez csak úgy jutott az eszembe,a kilencvenes évek legelején erdélyi betegtársam volt, ő mesélte, hogy a templomi közösség milyen összetartó erő volt, ott és  annak idején. akkor itt? Vagy itt már mások a lehetőségek, a hagyományok?)

 

 

Vannak mostanában "kalandjaim"

Kijött az adóbevallás, egy hónap és négy nap után. Azaz ennyit dolgoztam 2016-ban. Nézegetem, majd elájultam, 94 ezer Ft különadót kell(ene) fizetnem. Este volt, eltettem másnapra. Akkor, azaz tegnap fel a netre, nézzük mit is kellene tudnom, látnom.  Aztán este Zsebivel sétáltunk, találkoztam egy könyvelővel, rákérdeztem, de csak annyit tudott segíteni vigyek be nekik minden elbocsájtó papírt. (Tavaly lettem "nyugdíjas".) Aztán még a neten kutakodtam kicsit. Annyit már tudtam, értettem, jogtalan. No, de mire ezt megértettem, kibányásztam.

Volt időpontom a hivatalba mára, mert hiába van elektromos aláírásom, amivel elvileg csinálhatnék ügyfélkaput, de nincs meg minden adat hozzá, akárhogy nézegettem a megnevezett dokumentumokat. Amúgy meg, mint kiderült ezt személyesen kell intézni. Ott aztán megtudtam, hogy  a MÁK-nál a rendszer csinált valamiket, mert nem én voltam az első ilyen jellegű gonddal jelentkező. Nekem csak két napom ment rá, de mesélte az ügyintéző, hogy volt aki az ünnep előtti pénteken kapta meg, ráadásul több százezer forintos befizetni valóval. Nem irigyeltem az ünnepét. A magam két napját sem. Szóval, vége jó, minden jó.

Ha már a városban jártunk, s volt hátra idő a parkolásból nézzünk farmerszoknyát, mert egyre jobban "megy össze". Azt nem találtam, de volt egy ruha. Farmerruha. Felvettem, jól nézett ki rajtam, szépen formálta az alakomat. Meg is kérdeztem az eladót, a tükörrel manipuláltak valamit? Nem értette a kérdést. Elmagyaráztam neki, de ez a ruha lényege, jó a fazon, ápol és eltakar. Hamar megvettem. Nem jókor, de mikor lenne jókor? Viszont, elegem van, hogy mindig nadrágban járok, meg amúgy is, hadd legyek egy kicsit én is nő. S van benne egy poén is. Háromnegyedes a ruha, ehhez tudni kell kb. 30 éve nem volt rajtam csak hosszú szoknya, ruha. Fázott is benne a lábam, mert rögtön ebben jöttem el az üzletből, akkor már! Szép nap  a mai, ugye?

Mindjárt kimegyek a kertbe, mert Zsebit hatalmas ásás közben hagytam kint. Valahol, délutánra már kiásott egy vakondot. Sajnos ás. Nem tudok vele mit tenni. Néha nagyon rossz helyen. Ez a közös kert átka.

Amúgy az itató ügy. Nézem az egyik madáritatót, sáros a vize. Vajon mitől? Aztán lebukott Zsebi, iszik a madáritatóból, a méhitatóból, csak az övéből nem. Viszont az övében isznak és fürdenek a verebek. Ők azt is tudják, hogy mikor etetem a kutyát. Jobban ismerik a kutya étkezési szokásait, mint ő maga. Mert válogatós, halogatós, nos akkor  jön el verebek ideje. Ők tudják, élnek vele, én meg mérgelődöm a kutyára.

Egyenlőre ennyi. Végre volt eső! ESŐ. Sok, bemosta, eláztatta a földet. VÉÉÉÉÉÉGRE!!!!! Lehet gyomlálni, füvet nyírni, átültetni. Csak bírjam, bírjuk erővel.

"Nem vagyok normális"

 avagy már annyira elegem volt az egy hetes bezártságból, hogy kimentünk a szokásos erdőnkbe. (Hogy egy idő után mit mondtam magamra, nem részletezem. Hogy egy bezárt seb miért ennyire érzékeny, nem értem. Az volt, és bordó. Gondolom a bőr még nem gyógyult egészen. Amúgy tényleg szépen gyógyul. )

 A tavi rész a vadászház környezetében van. Amúgy zárt terület, csodálkoztunk is, hogy nyitva hagyták a kaput. Csak a vadásznapon jártunk itt, akkor tömeg volt, most sétálhattunk, körbenézhettünk. Többen is jöttek látogatók, úgy látszik a jó idő másokat is kicsalt ide.

 

 

  

 

 Kápolna? Minden esetre itt szoktak rendezni esküvőket. Most fedeztük fel - mert elvileg ez a rész nem látogatható-, hogy éppen egy asztal/oltár fér el ebben a tűzifával borított kis épületben.

 Ezek a "fehér szőnyegek" medvehagyma virágokból "készültek". 

Jó volt hazaérni, ahogy öröm volt kimozdulni is, Zsebi kisasszonynak is.