"A négy fatornyos, 26 és fél méter magas torony, a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén.
A csak fából készült torony 1691-ben épült. Atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú haranglábat. Kívülről is megcsodálható az ún. fecske-farkos gerendakötések
szépsége. A gerendák nagysága óriási fákról tanúskodnak (az atyai
erdőből származtak) amelyeket római és arab számokkal megszámozva,
kifaragott állapotba hoztak be a faluba, jelenlegi helyükre." forrás
A faliképek virágmintája majd Csarodán köszön vissza. Amikor a templomban jártunk a műemlékesek éppen pár napja végeztek feltárást a falakon.
S láthattuk, hogy egy nem szakszerű korábbi lefedés milyen pusztítást okozhat. Ahogy bontották a falat a ráragasztott háló leszedéskor húzta magával a freskót is. Biztosan találnak valami módszert, amivel menthetik a menthetőt.
Kőkeretes sekrestyeajtó Luther rózsával.
Csúcsíves szentségtartó fülke, amely a templom híressége.
A templomépítő Gutkeled nemzetség záróköve a kőbordás boltozaton.
A pelikánnal díszített szószékkorona a templom dísze.
Tarpa, szárazmalom. Érdekessége, hogy a múlt század közepe táján befejezték benne az őrlést, kipakolták a malomszerkezetet, oldalát befalazták, szórakozóhely lett. A nyolcvanas évek elején a gabonaipar egyik vezetője helyre állítatta, s múzeumként újra megtekinthető, évente egyszer, az új kenyér ünnepén indítják el.Működik!!!
A lovakat ide fogták be. Naponta 12 lóval dolgoztak, óránkénti váltásban.
A cikk után egy sor "Korábban írtuk"-ban tallózhatunk anya és lánya filmbeli dolgairól. Oly jó volt általuk ebbe a világba visszatérni. Most készül v agy már be is fejeződött a folytatás. Remélem neten is elérhető lesz.
Notre Dame? Székesegyház? Tákos? Egy icipici templom, ha felemeljük a
kezünket még a plafont is elérjük. S mégis vetekszik az említettel.
Miért? Mert kazettás mennyezete, bútorzata, tájolása, az egész
"kitaláltsága" teszi ritkává, széppé, egyedivé. S nem utolsó sorban,
mert ez a templom nem kőből készült, hanem vályogból, paticsfalú,
tapasztott. Az agyagalapanyagot bizony mezítláb taposták, dagasztották,
döngölték össze. Innen a címadó elnevezés.
A bútorzat.
A kegyúri pad 1779-ben készült, de virágmintája a templom többi bútorzatához illeszkedik. S most jöjjön ami a templom érdekességét adja:
A malomkőre helyezett szószék, s fölötte a szószékkorona.
Az 58 kazetta és a szószék Asztalos Lándor Ferenc keze nyomát őrzi 1766-ból, s ahogy szokás
volt az időben, minden kazetta más-más motívummal készült.
A 15 táblás ún. legénykarzat.
S a teljesség igénye nélkül néhány kazetta:
Később nyugat felé bővítették a templomot, s a kazettákat is. Más készítette a motívumai és színvilága alapján. Lehet, hogy keveredtek a fotókon, sajnos nem tudtam ezeket elkülöníteni.
Egy kis idegenvezetés Erzsi nénitől, aki egyéniségével gazdagította a templombemutatóit, amíg élt. (Később kitisztul hang, érdemes meghallgatni!!!)
S némi kiegészítés, már tudományosan. Írhatnám úgy is, mert a templom megérdemli:
Tákos
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
Asztalos Lándor Ferencz munkája, 1766. A virág-mintázat - akárcsak a többi festett kazettás
mennyezeten szerte a Kárpát-medencében - itt is világ-mintázatot jelenít meg a
képírás ősi eszközeivel. Alul-fölül a középről induló és rendre visszakunkorodó
szirmok-szárnyak a megtartó erők évköri képviseletét vállaló
Mérleg-tulajdonságok megidézői. Alul középütt a hűvös kékben úszó pikkelyes
alakzatok az utolsó téli hónap, a Halak havának vizes közegét varázsolják elénk.
Ebből szökik égre - kétoldalt és függőleges középvonalban - a következő, a
tavaszindító Kos-hónap robbanó természeti erők nyomvonalát követő összesített
mozgásképlete. A "keret" (a Mérleg-tulajdonságok) és a "kép" (a Kos
működésrendje) egymással szemközti tulajdonságokat tapogat le az évkörből, így
egymáshoz képest a szellemiség illetve a testiség viselkedését modellezik.
Magyarázó szöveg: Pap Gábor
Fotó: Horváth Zoltán György forrás
