Bede
Anna: Advent
Fekete a kő,
pereg
az eső,
elesik
a ló.
Meztelen
a tér,
nem
lepi be a dér,
nem
esik a hó.
Szövöget
a köd,
fátyollal
beföd,
elvész
az irány…
Csalfa
zene hív,
eltéved
a szív,
eltéved
a lány.
Ki
odaki jár,
belepi
a sár,
mint
lapot a szó.
Ki
melegen ül,
álomba
merül,
semmire
se jó.
A
toll hevesebb!
Felsír
az ecset,
megremeg
a húr….
Lepereg
az év.
Közeleg
a rév.