Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék,
helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem
sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert
bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és
szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak.
Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú
hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd
útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos
és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és
életeddel.
Márai Sándor
2014. november 14., péntek
2014. november 13., csütörtök
Amikor az ember az emlékeiből él...
Imádom az őszt, az októbert, a színeit. Az idei őszöm az elmúlásról és a felépülésről szólt. A hétvégén már ott tartottam, hogy felülök az első vonatra, s világgá megyek. Betelt a mérték lelkileg, s fizikailag, főleg. Ez tegnap már tetőzött. Útra kellene kelnem? Világgá mennem? Csak egy napra is, de kikapcsolódni?
Ezek a fotók egy réges-régi kiránduláson, egy réges-régi őszön készültek. Máig kedvesek, legalább építenek most egy kicsit rajtam.
Füzetemből
Meg kell változtatnunk szokásainkat, azt hogy miként reagálunk a történtekre. Hiszen problémáink nem abban gyökereznek, ami történik velünk, hanem a hozzáállásunkon, amivel megéljük őket.
Akong Rinpocse
2014. november 12., szerda
Árnyjátékok
Már régebbi a bejegyzés, vázlatolva volt. Követtem a napot, ahogy körbejárt. Most engem követhetne a nap, mert kinyúltam, gondolom hűl le az idő. Nagyon kiütött, fekszem egész délután, cirmákolóim egyedül maradtak, a szomszédasszonyomra bízva. Nem lesz estére, akinek az ölébe vagy egymás fölé vagy ha másként nincs hely egymásra feküdjenek, hatalmas zümmögés közepette.Míg nem jön az éjszaka, mert akkor indul a vadászat, hogy meg-megtérjenek, s reggelre kifeküdjenek, s alapos reggeli után mély álomba merüljenek. Zsebi is nyugodhat, nem kell őket állandóan riogatnia.
2014. november 9., vasárnap
Három filmet
néztem meg a hétvégén. Ezt a jutubról, a másik kettőt, a Kísértést és a Blue Jasmine-t DVD-n. S amikor már nagyon kiborultam bevillant a Varjúnemzetség, megkerestem Kós Károly Kalotaszegi krónika című könyvét, feltöltött. Rossz hétvégém volt, tele feszültséggel, vagy fizikai gyengeséggel. Kellettek.
Woody Allen filmjeit kedvelem, s most a főszereplő miatt nagyon meg kellett nézzem. A Kísértés finom képei, sejtetései engem magukkal vittek. A végkifejlet sejthető volt. S ha összegzek, három női sors, három választás. S kérdezzem: te melyiket választanád? Én a Nevelőnő mellett voksolnék.
A Nevelőnő hónapok óta kerülgetett, rossz a szinkron, s nem élvezhető nagyítva, még így is megérte. Ajánlom.
2014. november 8., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)