Tegnap kegyetlen nap volt melegileg, úgy láttam, másokat is megviselt, a Balaton környékén (már amerre mi is jártunk) legalább négy autót láttunk megfordulni, eltévedésükre ébredésük után. Amúgy mi is forgolódtunk. S már az induláskor belefutottunk a mentősökbe-tűzoltókba, akik a kereskedelmi csatornán is bemutatott, szalagkorlátot áttört, s vízbe fulladt férfit, ill. az autóját és kisfiút mentették. (Mi nem láttuk az adást, mesélték.) Inkább mondjam úgy, ellátták? Szegény kisfiú.
Estére itthon, mikor már nem voltam normális a melegtől és a fáradtságtól jött egy kis beázás, 2 cm magasan állt a konyhaszekrényben, a csap alatt a víz....
Erre a mai reggelen a laborban tettek rá a dolgozók. Én heves hisztivel reagáltam, főként a kávéelvonás miatt, de a panaszommal nem voltam egyedül mert az ODM vizsgálóban már más beteg is panaszkodott. Azt ne is mondjam vért sem tudta a hölgy levenni, amit a már megbökött vénából a kolléganő simán megtett. Néha érdemes hallgatni a betegre is, ő ismeri a vénáit, látványra akármilyen problémásnak is tűnnek.
Akkor kicsit jöhet a pihenés, megviselt vagyok, csak ezek kikívánkoztak belőlem. Meg oly jól esik egy kicsit panaszkodni.
