Csigaügylet

 Megyeri Szabolcs kertész tanácsaival- Hátha van aki még nem hallotta.

Ezekért

"Tizenöt év telt el ... óta, amikor  a múlt megunt minket, és ránk zárta törékeny ajtaját.

A hideg ellen védett ugyan, de úgy éreztem, ez is csak azért van, mert a hideg a közelembe érve megtorpan, és harsány kacajra fakad.

Úgy hatvanéves lehetett, mert csillogott az ápolt bőre, és magán hordozta a rég elfeledett hiúság nyomát is,  amely egykor úgy sütött a tükörből, mint a ragyogó napfelkelte."

Ezekért a mondatokért, s társaikért is szerettem:

Helyzetjelentés

Találtam egy gyönyörű mondatot egy könyvben, ami természetesen nincs velem. Napok óta szenvedek, mint  a kutya, aki kilencet kölykezett (nagyanyám mondása volt): a meleg dolgozik a szervezetemen, legyen itt ennyi. Tegnap nem értem ki a házhoz, ma időben ébredtem, s kaptam magam, s jöttem, s majd innen megyek munkába ebéd után. (Melegben, fáradtan, de KI KELLETT JÖNNÖM!!! S mikor kiértem, s beléptem, majd ki a kertbe, s éreztem lenyugszik a lelkem. )

Zsebi kisasszony természetesen nagyon örült, némi gereblyézni való is akadt, szélvihar lehetett, sok letört dióágacska erre utalt, s sajnos sok diócska is. S a szörpöt is át kellett forgatnom, kimostam az üvegeket, majd holnap szétmerem.

Tud valaki visszerekre valami természetes, növényi tisztítószert, átmozgatószert? Azt sajnos látom, hogy rakódott rám némi súlyfelesleg, ezen dolgozni kell, de az ereimen is vagy műtét lesz.

S íme egy kincs. Sok kutakodás után innen a szomszédból, Kecskemétről hozta a posta Kelemen Csaba keze alól került ki : ágasi lóca. Érdemes körülnézni az oldalán! Azóta már lazúroztuk, most az eresz alatt üldögélünk, kávézgatunk rajta. Télre  a konyhai ablak alatti rész lesz az otthona. Ezért is kértük tárolósra.

A sok eső

hozott jót is. Ahogy írtam nekiindultak  a levendulák! S tegnap, végre nem retekszerű retket szedtem a kertben, hanem  friss, húsos, hersegős,  ízes RETKET! Ezt is megértük.

(Fotó majd legközelebb, ha lesz legközelebb, s a csigák is nem fedezik ezt fel maguknak...)

Az eper is kezd érni, igaz az meg elfeküdt. Azért minden nem lehet tökéletes. Viszont a nagy kedvenc, az egyetlen le nem nyírt, a megmenekült lenvirág még mindig megörvendeztet virágaival. Tudtam én miért óvtam, pátyolgattam, harcoltam érte. Ezért.

S tegnap útjára indítottam egy 5literes adag bodzaszörpöt. Szombaton szétmerem, addig érjen csak. A bokrát is a damiltól menekítettem meg. Szigorúan odaálltam mellé fűnyíráskor, idén. Igaz , a tavalyi gyilkosságkor távol voltam.... Csak a szívem szakadt meg, amikor megláttam a fűnyírás eredményét: bodza, lenvirágok, levendulabokor, citromfűtő, amik a legjobban fájtak. Más virág is pusztult, de ők nagyon fájtak.

Füzetemből

Az ördögbe is, mik nem jutnak Isten eszébe.
 Gabriel. García Marquez

S ismét jelzett nekem egy könyv a polcról. (Néha szoktak.) Még az elején vagyok, de olyan költői a stílusa, repít magával. Érzem, szeretni fogom.

Amit az időjárásról tudni érdemes

 

Tehát: 

a felhők feketék

a nap süt, ezerrel

szivárvány az égen

s füstöl a kémény, mert ugyebár....

S e percben ismét szakad az eső.....

S így megnőttek  a levendulák (amúgy szárazságtűrők, csak épp a sok eső növeszti őket. Mint tapasztalom...)

 Egy eltévedt borzaskata.

Színesítők, kinek-kinek kívánsága szerint.

 Kutyaitató helyett lett madáritataó.

A vendég.