Katalin vonatos fotója eszembe juttattat az én vonatos fotómat. (Azt hittem töröltem, másik gépen van, s keresgélni kezdtem. S ismét találtam egy közös témát, a színes botokat.) Azért az én vonatos fotóm merőben más hangulatú. Nem is értem miért fogott meg, s fogalmam sincs honnan mentettem le, valószínű egy fotóblogról. S a gyűjteményből még idehoztam öt darabot. Önmagukért beszélnek. Tán az utolsóról: imádom a kertkapukat, a régieket, a növényekkel benőtteket, az elárvultakat. Van saját fotóm is, most egy ilyen lementett fotós mappa került a kezembe. S elárulom volt egynéhány macskás is, de nagyon fegyelmeztem magam....
A fotók is beszélnek az ember helyett. Egyre fogy az erőm, vagy front volt ma (is)? Úgy akartam írni a Szerelempatak kutatási hátteréről, az eredetiről, évek óta őrzöm a könyvről készült riportot. Ahhoz össze kellene szednem magam, nem megy. Maradnak a fotók. (Forrásokat nem tudom, bár van amelyik jelzi eredetét.)