Reggel

Jó, ha tudja az ember, hogy mennyi a mennyi.Van, amikor, tudja, de a szükség kényszert szül. Így jártam én is. Tegnap újabb levendulákat ültettem a régiek közé, a régiket próbáltam a füvek, gazok kivágásával levegőhöz juttatni. A kezem soknak találta, így ma kényszerszüneten vagyok. Azért a fényképezőgépet még tudtam kattintgatni, de azt hiszem,  ennyi volt.

Élet és halál

 

Tegnap temettük egy régi kolléganőmet. Már tán két évtizede is, hogy elköltözött a városból. A férje itt nyugodott, elhozták mellé. Temettük és emlékeztünk, mi néhányan is, akik elmentünk a temetésre.

A házba érkezve négy kis tetemet találtam az udvaron, vakondok. Sajnáltam őket....  Érdekes módon egerek nem kerülnek elő.

Aztán indult a munka, amit fizikai erővel bírtam, néha lefeküdtem, pihentem. Este kifeküdtem. Számomra minden nehézség és fizikai kőkemény fájdalom ellenére öröm és boldogság itt lenni.

Örömben üröm

Végre itt a tavasz, hétágra süt a nap, melege levetteti velünk a kabátokat. Sétálhatnék, élvezhetném, intézhetném a dolgaim, itt a kényelmes séta ideje. Az andalgásé,  a natsugarak melegének élvezetéé. Mondjam még? Helyette örültem, hogy hazamásztam a városból ahova dolgaimat intézendő mentem, s fekszem azóta is, egész délután. Megvisel, letepert, kizsigerelt a melegfront. Sajnálom. Ez nem panasz, hangos sóhaj.... tény.

Azért hoztam szépet is. Tegnap este macslevegőztetés közben fotóztam. Ill. az első még koradélután készült. A menyasszony.

Aztán este jöttek a fénysugarak, az áttetszések, a megvilágítások. (Azt azért elárulom, hogy ez már egy öreg fa. Miska macskám 13. évében van, azóta fotózom sétáltatás közben. Kiszáradtak az ágak, levágták őket, letörte vihar, s a munkások is eltávolították, mikor útban volt. Régi pompáját  tán "mennyasszonyként" láthatjuk.)

Egy kis ízelítő, ahogy sétáltam, ahogy ráláttam, ahogy nap is mozgott:

Páfrány(ok) és Moha

"Hát öregedhet a kertész, akinek nincs két olyan tavasza, amelyik egyforma volna?"

B.Kéry Ilonát idéztem. Tavasz, epres gaztalanítása, macskák kifekvése, tavaszi fények, virágzás. Mégis megérkezett hozzánk!

Kedvenceimtől a Költészet Napja ürügyén

Kapolcsi napokon az ember nem győz betelni velük. A közönség zsúfolásig tölti meg a nézőteret, kocsmát ahol játszanak. Volt hozzájuk szerencsénk templomban is. (Legfeljebb a fotókat nem találom....)

Költészet Napja

Móra Magdolna: A visszaálmodott falu

Ha megállít az árvult Zala-parton

az öreg malom álló kereke

- mit aranyfénnyel koszorúz az alkony,

ha veled együtt lép a hídra le,-

döbbenve látod  a csöppnyi falut,

amely egyszerre fogható valóság

és belédsajgó elfeledett múlt….

Míg ragyognak az őszirózsák

s a violák a kiskertek ölén,

a füstöskonyhák kihűlt kemencéjén

végigkúszik az augusztusi fény:

a kormos rőzse benned lobban lángra….

Szobák mély csöndje mozgolódni kezd,

rádöbbensz, hogy a szépen vetett ágyra

sötét árnyékot hogy vet  a kereszt.

Belédfájdul, hogy dédanyáid hajdan

füstmarta szemmel ilyen ágyakon

születtek, szültek, vettek búcsút halkan,

és elmúltak egy őszi hajnalon.

Ott állt a teknő, hol kenyérré mozdult

barna kezük közt a hószín liszt,

állt a szövőszék, hol vászonná simult

kenderszálakba ők mintáztak díszt.

Lányok kezétől dús hímzéssel ékes

a párnacsupp s a húsvéti tojás:

konyhájuk rendje némán is beszédes…..

De fagerendák és vesszőfonás,

a kovács-műhely és pálinkás kunyhó

már dédapáink kezéről mesél.

Az ólak is, a kocsiszín és pajta,

hol szénaszaggal színesül a szél,

kútágas gémje és itatóvályú,

hegyen a tóka, hordó és a prés,

a lopótök s a magas, szélesszájú

szüreti puttony, cifranyelű kés….

Míg látod, nézed, sugározni érzed

férfitenyerek érdes melegét.

a százéves, mozdulatlan élet

néma vádjával intőn szól feléd.

A harangláb – mely hűs hajnalon keltett,

sok izzó délben cseppnyi pihenőt

és ünnepnapot örvendezve jelzett,

siratón kitárt kaput, temetőt-,

sirassa el sok füstbeszállt reményét

porló szívüknek, kik itt egykoron

átküzdötték a nyomorúság mélyét,

s már rég pihennek fenn a dombokon.

Legyen e napon költészet, legyen költő kit eléggé mellőzne, (s egy pécsi bloggerina fedezett fel újra pár évvel ezelőtt), s legyen a téma szívemhez is szóló.