Nézem a hálóban a férjem takaróját, mintha ezen aludt volna valaki, s ez a valaki csak macska lehet. Igen ám, de Macskaúr hetek óta nem volt a házban, akkor ki? Két nap múlva megoldódott a rejtély. A vörösök minden ablakon nyomulnak be: csőszoba, háló (felfeszítve a szúnyoghálót, ami a körülmények miatt vadonatúj...), s mint kiderült még a fürdő ablakán is.
Valószínű a távollétünkben a bukó ablakon szöktek be, s megtalálták minden macska hálóhelyét. Feladták a leckét, nem titkolom.
Ma már hétágra süt a Nap, eddig legalábbis. Tegnap este a friss, puha földből (amin alig látszott a szinte egész nap hulló esőnek nyoma, hacsak puhaságában nem) kiszedtem a kiégett virágokat (büdöskék, körömvirág, dísznapraforgók), azért maradtak még, s végre teljes pompájában nyílik a kúpvirág. Hát az nem kúpvirág! Nem jut eszembe a neve.
A levendulák levegőhöz jutottak. Jó tanulság volt a jövőre nézve: türelem míg kikelnek a növények, s ritkítás még jobban, még ennél is jobban!
S természetesen macskavirág is nyílik a kertben:
