A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. május 25., péntek
Fent is, lent is
Ha azt írom bitang napom volt, akkor az volt. Voltam olyan mélyponton, hogy zokogni tudtam volna. Aztán kimentem a kertbe, kicsit hozzányúltam ehhez és ahhoz, a végén ott ragadtam. Most megint semmit nem érek.
A betegségemnek van facebook csoportja, ott rákérdeztem mások, hogy élik meg ezeket az időket. Nem vigasztal, hogy őket is megviseli, kit-kit másként. Tehát az időjárás... Gondolom azért a munkába is belehúztam, igaz a magam módján, mégis sok időnként. Viszont, ha benne vagyok valamiben oly nehéz odahagyni. S nagyon durvák a kilengéseim: a fent és a lent.Ma egy kertészeti áruda eladója is mondta, a március kiesése miatt máig nem érték utol magukat.
Hoztam egy blogbejegyzést, hogy azért más betegtárs rétje sem zöldebb, s próbálja megértetni is a betegségünket. Azt hozzátenném, ahány beteg annyi eset, de a lényege ez.
http://varadicsilla.hu/myasthenia-gravis-azt-hiszed-lusta-vagyok/
Viszont a fotók gondolom megértetik miért is nem bírok magammal?
2014. február 9., vasárnap
Zsebivel
A mai napra szabadságoltam magam. Látván, hogy fiam egyedül is boldogul, meg úgy látom nagyon elfekszik, hát kapkodja egy kicsit magát! Szerintem nagyon elfekszik. Indoka mindig van. Nekem akkor sem tetszik, mozognia kellene. (Bár azt mondják erre a baráti körből, eddig se kapkodta magát, az internet teljesen lekötötte. Azért én láttam az ősz óta többet mozgott. Lassan az idő is engedné a kimenetelt.)
Szóval reggel irány a ház és a maradék állatunk: Zsebi. Etettem, simogattam, neki ez kell, törődni vele. Mellényben voltam a kertben, alatta két pulóver, még nem is a legvastagabbak. Az a baj csak, hogy nagyon nedves a talaj. Viszont az utoljára látott jégpáncélnak nyoma sincs!
Ebéd után sétálni indultunk volna. Mire összeszedtem magam, eleredt az eső. Nem baj, kutattam egy kicsit diéta és étkezés ügyben. Ő pedig tényleg boldogult otthon, egyedül. (Csak melegítenie kellett.)
Lassan elindulok hazafelé, az eső szakad, de valószínű ez így is marad, nincs mire és miért várnom. Viszont kellett a lelkemnek ez a pár óra, itt mindig feltöltődöm, kikapcsolódom, lesimulok. Pedig csak egy ház. Csak egy ház?
Szóval reggel irány a ház és a maradék állatunk: Zsebi. Etettem, simogattam, neki ez kell, törődni vele. Mellényben voltam a kertben, alatta két pulóver, még nem is a legvastagabbak. Az a baj csak, hogy nagyon nedves a talaj. Viszont az utoljára látott jégpáncélnak nyoma sincs!
Ebéd után sétálni indultunk volna. Mire összeszedtem magam, eleredt az eső. Nem baj, kutattam egy kicsit diéta és étkezés ügyben. Ő pedig tényleg boldogult otthon, egyedül. (Csak melegítenie kellett.)
Lassan elindulok hazafelé, az eső szakad, de valószínű ez így is marad, nincs mire és miért várnom. Viszont kellett a lelkemnek ez a pár óra, itt mindig feltöltődöm, kikapcsolódom, lesimulok. Pedig csak egy ház. Csak egy ház?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)