Oldalak

2025. május 23., péntek

Amikor a természetet is érvényesülni hagyják

 



Angol példák. Nem értem, hogy egy gyümölcsöskert füvét miért kell kéthetente csutkára vágni. Az nem gyep a műköves kert mellett. Szomszédjaim teszik ezt, gondolom mások is. Sajnáltam a méheket, rovarokat akik egy-egy ilyen akció után hiába keresgéltek.

  A fotók forrása, ahol a bejegyzés elovasásra is érdemes

Most nálunk lent combig ér tán a fű, de a gyümölcsfák, fűszerkert mellett ilyen utakat vágtam. Ami fontos, az megközelíthető. (S leginkább kinek van csillagászati összege, hogy gyalázatos munkát végző fűnyírókat kifizessen. Így a természet, s a pénztárca is jól jár.) S sosem felejtem, hogy gazdálkodó nagyapám is nyár elején, végén vágta, s gyűjtötte a szénát télire a marháinak. Az is igaz, hogy akkor minden szálát összegyűjtöttük, s égetésre került...

8 megjegyzés:

  1. Mindent tönkreteszünk magunk körül! Milyen ötletes ez a fűnyírás! Nálunk is hasonló a kert, mert a virágos részeket kikerüli a férjem nyírás közben. Ettől a gyakori nyírástól már csak az borzasztóbb, amikor a kertesházak előtt halomra ki vannak rakva a zöld zsákok, megtömve levágott fűvel. Vétek kidobni, nem is értem ezt a dolgot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megszállott kerteszkedők el is kérik, be is gyűjtik a levágott füvet. Csak nincsenek mindenhol.

      Törlés
  2. Teljesen jó ez a megoldás! Nekem nagyon tetszik! Nagy területeken főleg praktikus, nincs is értelme tarra vágni a füvet mindenütt. De még mindig jobb, ha fű van és nyírják, mintha letérköveznek vagy aprókavicsoznak mindent, hát attól rosszul vagyok, mikor tenyérnyi kertben minden fehér kavicsos és pár sínylődő növényke nyomorog benne és baromi büszkén mutatja kertes csoportokban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekik is mennek, mert ott kertes emberek vannak. Joggal.

      Törlés
  3. Jártam néhány oxfordi parkban, gyönyörűek. Csak éppen nem képezhetnek összehasonlítási alapot, mivel ott teljesen más a klíma. A héten IS hosszú órákat töltöttem azzal, hogy kihuzigáljam az égig érő tarackozó füveket a rézsűből. És nem tettem be a komposztálóba, hanem a zöld hulladék udvarba fog kerülni (egyszer). A rézsűben néhány éve még egy hatalmas, szépséges fenyő állt, de kiszáradt, nem tudtuk megmenteni, így kivágásra került, s a helyén vadul burjánzani kezdtek a "ződek". Elnyomva a gyertyavirágot, a sárga bazsarózsát, s egyebeket. Macerás volt, bár most kb döntetlenre állunk, nem fogom hagyni az elszaporodást. Sajna nem ez a harc volt a végső, a sok-sok hagymás miatt áskálódni még nem tudok. Jó, ha tudjuk nem minden mehet a komposztálóba - nekem kettő is van belőle, a fűnyíróval vágott füvet teszem bele, sőt a szomszédok füveinek is jut hely. A kert közepén lévő részen rendszeres a fűnyírás, ott ahol unokáim játszanak, kell a tér. Máshol azonban kedvükre nődögélhetnek bokrok és virágok. Pipacstól a szarkalábig, van minden. Az angol pázsitról Közép-Európában csupán ábrándozhatunk... ahogy nagyapáink kaszálási módszereiről is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is kettő komposztaló volt, most három van. Hogy ne kelljen a nagy füvőn átgázolni. Egyebeknek. Kiderül majd mire megyek vele?

      Törlés
  4. Én is nagyon szeretném így, sőt egy olyan kertet, ahol a réti virágok nőnek azt hiszem lehet is olyan keveréket kapni. Viszont én nagyon félek a csúszómászóktól, de tényleg "halálosan" és nem mernék benne sétálni, pedig imádnám. Idén rengeteg a kullancs is, már márciusban szedtem ki magamból és a kutyából is, pedig van neki ellene nyakörve, még is, így sajnos én nyírom a füvet, viszont mindig hagyunk egy részt a hátsó kertben méhlegelőnek, na ott már szinte derékig ér és tele van réti virággal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Legalább van méhlegelőd is. Szerettem volna venni én is olyan virág keveréket, remélem idén sikerül. Így csak vadon növők vannak. Meg a füvek, de reggel ahogy átsüt a nap rajtuk őket is szeretem.

      Törlés