Elég hamar felkapom a vizet, nehezen tudok lecsillapodni. Tegnap ok is került hozzá: a bejárati ajtó előtti kilépő két oldalán, a sarkon van valami sárga, magas, dáliaszerű évelőnk. Helyes, nincs gond vele. A bal oldalon csenevész volt, egy talajtakaró ránőtt. Napokig ügyködtem vele, hogy helye és levegője legyen, gaztalanítottam, füvetlenítettem, némi átültetést is tettem velük, hogy egyformán dúsak legyenek.
S akkor... jött a fűnyíróval emberem, s elegáns mozdulattal áttolta rajta. Még most is remegek, ha eszembe jut. Persze, hogy elkerítettem magam. Hogy odalett a délutánom. S miért kell ennyire felszívni magam. Hát miért? Nem is értem.
Ha már megtörtént a baj, visszacsinálni nem lehet.
VálaszTörlésGondolj arra, hogy újra ki fog hajtani. Lehet annál erősebb lesz, bokrosabb...
Legalább kiadtad a fáradt gőzt. Nem betegít, nem árt senkinek. A dália pedig reméljük újra hajt!
VálaszTörlésNéha én is ilyen vagyok, hirtelen elönti az agyamat az ideg.De legalább nem marad bent és nem betegít meg.
VálaszTörlésÓ, szegény fejed! teljesen megértem - én is ilyen vagyok. A tavaly ősszel a férjem az én két orgonabokromat tolta le a fűnyiróval, amit a tavaly tavasszal szereztem és locsolgattam, tápoztam egész nyáron... hátha kihajt!
VálaszTörlésNézd meg ez: http://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/egy-elfeledett-noveny-amely-csodakra-kepes-a-csicsoka-pozitiv-hatasai
VálaszTörlésHa tényleg csicsóka volt, nincs okod aggódni - rettentően szívós növény, és nem pusztul bele a kaszálásba...
Amúgy meg: sírni (és szitkozódni) néha KELL !
Ez nem csicsóka, de még nem tudtam rájönni micsoda. Dáliához hasonló a virágja, de rizómás. Azt hiszem. Valószínű ki is hajt. Ami bántott, kiakasztott, a belefektetett munka, mert ki kellett bontani fűből, gazból, stb. Átültettem, s mutattam is. Egy pillanat, figyelmetlenség? Ennyi volt. Amúgy már kiadom magamból, évekig mondogatták, menjek ki erdőre, párnába üvöltsem bele, már megteszem.
VálaszTörlésSajnalom, aterzem...benned van a noveny fajdalma is ilyenkor szerintem, en igy gondolom.
VálaszTörlés