Oldalak

2016. május 11., szerda

Sokáig kerestem


Dsida Jenő: Én hívlak élni...

Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.

Emeld fel fejed, lásd meg a szépet
szemed kékjében égjen a fényed..
Lásd meg végre, hogy szeretnek
még akkor is, ha nevetnek,
hisz mosolyt te csalsz arcukra,
ismerj bennük magadra!

Soha ne bánd, ha fáj,
hisz erőre így találsz.
S mi most bánatot okoz
később nem lesz rá gondod.

Hidd el jól tudom, hogy fáj,
de hinnünk mindig muszáj.
Fogd a kezem, ha úgy érzed,
hogy szívedből kihull az élet.

Ne keresd már, hogy hol tévedtél,
ne sírj azon, mit meg nem tettél.
Gyere velem, én hívlak élni
vérző szívvel is remélni...


3 megjegyzés:

  1. Nos: az első csoda , amikor rátalálsz és segít. Neked. A második, amikor én is rátalálok és segít. Nekem is.
    Köszönet.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon megtalált ez a vers. Köszönöm.
    Különösen az utolsó versszaka.

    VálaszTörlés