Dsida
Jenő: Én hívlak élni...
Hallgasd meg mit suttog az élet, élni hív újra meg újra téged. Ne nézz vissza a sáros útra, legyen előtted minden tiszta. Emeld fel fejed, lásd meg a szépet szemed kékjében égjen a fényed.. Lásd meg végre, hogy szeretnek még akkor is, ha nevetnek, hisz mosolyt te csalsz arcukra, ismerj bennük magadra! Soha ne bánd, ha fáj, hisz erőre így találsz. S mi most bánatot okoz később nem lesz rá gondod. Hidd el jól tudom, hogy fáj, de hinnünk mindig muszáj. Fogd a kezem, ha úgy érzed, hogy szívedből kihull az élet. Ne keresd már, hogy hol tévedtél, ne sírj azon, mit meg nem tettél. Gyere velem, én hívlak élni vérző szívvel is remélni... |
|
|
2016. május 11., szerda
Sokáig kerestem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Csodálatos,köszönöm!!!!
VálaszTörlésNos: az első csoda , amikor rátalálsz és segít. Neked. A második, amikor én is rátalálok és segít. Nekem is.
VálaszTörlésKöszönet.
Nagyon megtalált ez a vers. Köszönöm.
VálaszTörlésKülönösen az utolsó versszaka.