S ha már lúd, legyen kövér gondoltam. Akkor festessem ki ill. át az előszobai és konyhai faburkolatot.
Mert, ha az ember lakást árul, s jönnek a jövendő vevők tucatjai, legyen világosság. IGen ám, de az ára, úgy összeségében. Megkérdeztem ingatlanost, az értékét nem emeli. Legfeljebb a látvány. Szóval marad a régi, a faburkolat, a nyolcvanas évekbeli, a meghitt, a hangulatos, és ósdi. Meglátjuk. Ha nagyon utálják, ha elriadnak, ha nem jön el, aki erre várt, átfestetem. Majd.
Pakolok. Könyvek. Könyvek tucatjai. Ilyenek és olyanok, kellenek ezek ide? Kellenek a könyvek? A mindenfélék? Vagy csak a válogatottak? Régen az emberek gyűjtötték a könyveket, most látom dobozszámra ajánlják fel a könyvtárnak őket. Nem kellenek már? Nincsen becsületük? Már nem becsüljük a régebbieket? Nincs helyük a szűk lakásokban? Most megmenekültek, visszakerültek. Bezzeg az az egy, amit elvittek, az nagyon hiányzik, azt nagyon keresem, kölcsönkérték, soha nem kerül már vissza, szerintem továbbadták, a legkedvesebb Erdélyről megjelent könyvem volt.
Azért viszik is a könyveket, a vásáron 200 Forintokért darabját. Az ajándékot, a felajánlottat, a leselejtezettet. Akkor mégis kellenek akönyvek? Mégis gyűjtik őket? Mégis van becsületük?
Megtalált egy DVD. Kerestem a jutubon, de nem tudom linkelni, nincs fent. Good Will Hunting. Régi. Robin Williams az egyik szereplő, nagyon kedvelem őt. S jólesett most a film is, akkor is, ha régi.
Nincs igazság .
VálaszTörlés"Minden csak az övé, aki ezt így elrendelé."
Igazság az tényleg nincs.
Remény azonban van. Hogy talán megúszhatjuk a nagy Rendező, talán mégsem minket szemelt ki rosszul sikerült darabja főszereplőjének!
A remény az ember igazi társa.
A REMÉNY....
VálaszTörlés