Hóvirágot kerestünk, 10 napja. Hétvégén is elindultunk, máshol kötöttünk ki az autóban nehezen utaztatható(nem mindig, csak éppen akkor) kutyával

 

Tavaszt érzünk

 Azóta sok krókusz is kinyílt. Pár napos fotók.

Ha felmegyel a gépre felteszem azokat is, de azóta is, ma kinyílt nagyon sok. Hiába,meleg, napsütés, ez már kora tavasz. Ha fagy is éjszaka.

Az utolsó

  BEjegyzésem 174 ember olvasta. Honnan került elő hirtelen ennyi olvasó?

Fotók az eltelt napokból, főleg reggeliek, változatosak mint az időjárás. S a növények egy új évszak közeledtét ígérik.

Visszanéztem a tavalyi naplóm utolsó két hónapját,nem csodálom, hogy kiborultam. Épp elég volt róla olvasni is.

 Huh, de nagyot robbant a világ minálunk. Csak tisztuljon is ki utána. Ideje lenne. 

Írjam, ne írjam?

 Amikor egy bagoly és egy kakukk kerül össze, az előbbi "mi lusta család vagyunk" teherrel(?)" felszerelkezve, hát bizony ez egy nehéz felállás. S mindez későn derül ki. Nem az emberrel van a baj, aki amúgy jólelkű, s ha kellően irányítva van, használható is. Csak itt nem társak élnek egymás mellett, hanem az egyik másikat kihasználó, a másik öregedve a terhek alatt lassan megroskadó. 

Ez a december a beálló(s orvoshoz messze nem megyünk, mert sokba kerül) térdfájás, majd fogügyek, s a totális lelki padlóra kerülés miatt iszonyatos volt. Az orvosi részek januárra megoldódtak, a lelki is kezdett lesimulni, s ha nem lenne a kutya ki tudja mi lenne velem? A börtönben, a zárt cellákban is az a rabok büntetése, hogy nem szólnak hozzájuk, hetek, hónap szám, megértem őket milyen nehéz úgy élni. Nehéz. Néha nagyon kiborító. 

Viszont itt van  a kert, télen csak a végére menetelekkel, a fák és az ég változásának figyelésével, de mégis megnyugtató, felüdítő, vigaszt adó. Nem is tudom hogy bírnám, sokszor.

 Bocs, hogy le- és kiírtam. Ha leszűkül az ember tudata a még nem rosszban is csak a rosszat látja, belefárad, keseredik, fásul. S a depressziónál nincs fájdalmasabb, mint egy fizikai állapot.

Most már csak tavasz, szebb s új idők jönnek!