Oldalak

2021. február 24., szerda

Meglepetések



mobilos fotók, a többit le kellene tölteni. 19 fok volt nálunk. Nekem bitang napom, mindenem fájt, csak voltam, feküdtem mikor tudtam. Szörnyű nap. Február van. Májusi meleggel.Reggelente még fagyott a kert, ebből lett 19 fok. Ma.

Azért nézzük a jó oldalát is, beindultak a növények. Csak éppen köztük nem tudok dolgozni, lenne mit. Tudomásul kell venni, ez van. Kitenni a kerti padot, székeket, legalább kint legyen az ember. Majd, tán holnap. Tán.




 

2021. február 22., hétfő

Mára

 A fontos dolgok a szavak közötti csendekben rejlenek.

Margaret Atwood



2021. február 21., vasárnap

Amikor

 a vágyaid, elképzeléseid, álmaid fordított arányban vannak a lehetőségeiddel. Amikor vissza kell fognod magad, hogy ne dolgozz, ne sétâlj, mert póruljàrsz. Csak ülj, olvass, nyugodj, stb. 

A fotó régi, léleksimogatónak tettem  ide.




A télben

 a rossz a sok öltözködés.  Nézem az ötéves naptáramat, két éve ilyenkor vígan  metszettem  a bokrokat, virágban volt tavaly a húsos som. ( Majd elfagytak a virágai, egy szem termése sem lett.) A krókuszok is egy hét múlva nyíltak. Most a zöldjük törekszik kifelé.  Kinýílt az első hunyorom, tavaly, télen  csurig volt virággal.  Minden év más.

Az egészségemről most nem szólnék, lenne mit mondanom.

Az erdei kankalinok mint látni elemükben vannak. A kék, a rózsaszín árnyalatúak is igyekeznek. A többiek még nyugszanak, várják a jó időt. 



S  ha a kertben járok dìszkíséretem van.CirnyÓ kivont farokkal követ, Aladár  lábam előtt hempereg, Zsebi  a maga útját járja. Hát nem csodás az életem?

2021. február 19., péntek

Hóvirágozni mentünk













 Ennyi a gyér felhozatal, majd eztán robbannak be. Megviselt az erdő a fagy után. Bánatos volt, mi is. Jöttünk mentünk.

Megvagyunk,

 kisebb nagyobb gondokkal. Majd jelentkezem. Azért ez a tél nagyon megviselős tél. Jöhetne a tavasz.








2021. február 15., hétfő

Szélfújta utakon

sétáltunk tegnap délután, megelégelve a bezártságot. Ott kint valahogy a szél is csendesebb volt vagy akkor éppen, mint a ház körül. Érdekes módon jégcsapokat sem találtunk, csak a földön ropogott a jég a lábunk alatt. S az utolsó métereken a barkák már a tavasz üzenetét hozták nekünk.