Munkahelyemen volt egy ember, aki markában tartott (információkkal, fizetés/jutalmazás, aki közelebb van a tűzhöz... lehetőségekkel) egy maroknyi embert. Fröcsögött körülöttük a gyűlölet. Volt persze célszemély vagy célszemélyek. Amikor igazgatóválasztásra került a sor, ez a viselkedés annyira fokozódott, hogy önmaga ellen fordult, s az ellenség nyerte el a pozíciót. Csodálkoztak. Nem értették. Rossz volt mindenki.
Miért is írtam le mindezt?
2018. március 7., szerda
2018. március 6., kedd
Katicinak
A világban minden összefügg. Néztem a filmet, s közben olvastam az örömteli bejegyzésed. Itt is szelídítettek. Ki szeretettel, ki zenével teszi a dolgát. Ettől csodálatos a világ.
Csokoládé
és
2018. március 5., hétfő
Hó másként
... és madáritató is másként.Szigorúan téli hónapokban.
Hókapu.
S délután ismét szakadt nálunk a hó.
Ő mi lehet?
Kinézek a szobaablakon, ott gubbaszt a kerítésen. Nekem ismeretlen. Következő helye, a második szomszéd fája. Kb. kétökölnyi nagyságú, a csőre hegyes. Távolról fotóztam.
Szívfájdalom
Három napja nem jött meg. Este még a az ölemben, lábamnál aludt, aztán útra kelt. Azóta nem láttuk, sokat kiabáltam neki, mert arra azért mindig előjött, míg tudott. Fagyos éjjel volt, nagy hó, a szeme beteg, ma akartam elvinni, mert pénteken hulla voltam. Korai a búcsúzkodás? Úgy legyen, sajnos azt hiszem elment. Tőlünk vagy mindörökre, nem tudom. Szerettem, az árnyékom volt. S rendkívül ügyes, élelmes és talpraesett cica. A MÓZSI.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)