A haragtorony 35 méter magas, s a megye legrégebbi harangtornya,
1560-ból. Amikor valamelyik árvíz eláztatta az alját, s kissé megdőlt,
akkor falazták alá.
„A harangtorony császár-fáját valóságos dúcrendszer merevíti ki
a torony oszlopokhoz.” A galéria rész kissé kiugrik, s ezzel külön hangsúlyt
kap a szoknya és a felső rész közötti
karcsúság, melynek három oldalán egy-egy zsalugáteres ablak van. A sisak négy
fiatornyos, felmenő tűje a fiatornyok magasságától kezdve nyolcszögletű."
A zsurki és más hasonló
haranglábak olyan építészeti gyakorlatot őriztek meg, amely a gótika korában
alakult ki. Ám nemcsak megőrizték, hanem tovább is fejlesztették –minden
későbbi nagy stílusirányzatból magukba olvasztottak néhány elemet.Igy a tető
magas elkeskenyedő, zsindellyel borított, négy fiatornyos formája a gótikát
idézi, de a harangok elhelyezésére szolgáló kiugró rész oszlopainak faragása,
íves nyílásai a reneszánszra emlékeztetnek. Ugyanakkor a torony törzsén
lévő ablakok szép, profilos keretei pedig a barokk népies változatának
tekinthető.Mindez egységben van, egyik sem bántó, egyik sem zavarja a másikat.Ez
a népi építészet harmónia teremtése."
A mostani templom 1891-ben épült.
"Mivel
a fatemplom 1790-ben készült, kazettás mennyezete ekkor még igen jó állapotban
volt és meg akarták tartani az új mennyezeteként is. Ezért nem szedték szét
azt, hanem – a szájhagyomány szerint- alátámasztották s elbontották alóla a
régi templomot.
A
kőtemplomot ugyanolyan szélességűre tervezték, mint az elbontott volt, csak
nyugat felé hosszabbították meg s építették meg azt még abban az évben."
A keleti
karzaton négy fekvő mezőben a Tisza folyót láthatjuk, míg középen a
templomépítést megörökítő emléktábla
szövege olvasható.
"
"A nyugati karzatelő közepén a szövetségláda képe
látható,
majd
minkét oldalt négy-négy mezőben lévő táblákat rokokó díszű medalion tölti ki
tájképes és virágos ábrázolásokkal.
A
két szélen levőt sugár irányú bordázat veszi körül, bennük cserépben virágok
nyílnak, ami együttesen a Szentlélek munkájára enged következtetni."
"A sík kazettás mennyezet tábláit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A táblákat egymástól elválasztó, barnára festett léckeretek kereszteződését négylevelű, fűrészelt rózsák emelik ki."
A templom bemutatásához a falu honlapjáról, a Zsurki Református Egyházközség
bemutatásából idéztem.
A többitől annyira eltérő, a kazetták ritkasága miatt nagy élmény volt a templom megtekintése. "Semmi kapcsolata a népművészettel, inkább a romkokót idézi. Alakos táblái már nagyon "tanult" szimbolikát mutatnak: homokóra, gyertya, könyv, glóbusz, városkapu stb. Ez már a végső kicsengése e művészi iparnak." (Vendégváró útikönyv. Látnivalók Szabolcs-Szatmár megyében)
S itt említeném meg azokat a harangozókat, gondnokokat, akik a kulcsokat odaadják, netán a templomokhoz el is jönnek, s be is mutatják azokat. Emlékezetesek ezek a beszélgetések velük, ahogy Zsurkon is.
