Oldalak

2016. február 6., szombat

A hadfi


kétnapos távollét (és eltemetés, és gyász) után hazatért. Természetesen hajnali órán, s természetesen azonnal ételt kérve. Miután az elmúlt hajnalban kikészítettet (hogy ne keltsen hajnalban) elfogyasztotta. Aztán evett és evett és megint csak evett. Kiesz minket a vagyonunkból.

Harci és udvarlási időszak van, rendkívül intenzív életet él. Kell a kalória és az energia. Veri közel kétévesen a hat kilót, mindent meg is tesz érte egér- és sajnos madárügyben is. Tehát kimondottan vegyes táplálékot fogyaszt. Nem elhízott, ó, nem. Csodálatos izmos, mondhatni kigyúrt  testtel indul a harci cselekményekre. No és remegő farokkal ( ilyent még nem láttam) búcsúzik(?) tőlem a kertkapunál, aztán már csak a vonulását látom, s a terep ellenőrzését a távolabbi szomszédok kertjei alatt... Őt pedig eztán napokig nem....

Aztán, miután körbeharcolta, sebesülte és udvarolta a környéket(?) hazatér, s reggel a gazdái lábuknál egy elnyúlt, mélyalvó macskára találnak, ébrednek, rosszabb esetben ébresztetnek. Elvégre szegény macskának is táplálkoznia kell valamikor.

A fotón pedig valamikor a kétezres évek elején a macskák szépét kerestük gyerekekkel...

2016. február 5., péntek

Napról napra



Kerti körkép a mai napfényben

 Az áttelelő.

 A kukucskáló nárciszok, nagy meglepetésre. Az ibolya bimbóit nem sikerült fotózni. A krókuszok fotója meg nem sikerült, de már ők is törnek elő, egy-két tulipán, akikről azt hittem  a vakond elintézte őket a nyáron..



 A fehér hunyorokat ma ültettük ki, remélem megmaradnak.

A kamélia. Szépen áttelelt, nem győzöm dicsérni.

2016. február 3., szerda

Ágnes ajánlotta

Az apáca története

Én meg ráérek, hát megnéztem. Ajánlom, nem könnyű film. S a színészi játék! S lehet rajta gondolkodni.

 Egy apáca története

2016. február 2., kedd

Mondtam,

hogy szeretem afrancia filmeket?

Azért csak összejött a beillesztés. Köszönöm M. az ajánlást!

Kavicsnak


Régóta itt várakozik, kicsit benne vagyok én is, meg rád is gondoltam. Bár lehet neked már ezek nem újak.

2016. február 1., hétfő

Két őszinte, nagyon szép gondolatokat megfogalmazó beszélgetés. Előbb az utóbbit érdemes meghallgatni, s utána az elsőt elolvasni.