Tapasztalatok

Képeslapot szándékoztam vásárolni, ünnepre, kedves ismerősnek. Szerettem volna, ha szép. Igazat megvallva, láttam magam előtt, régen képzőművészeti bolt árult ilyeneket, Kapolcson is voltak hasonlók, tudtam mit szeretnék.

A bolt megszűnt, Kapolcs messze volt, volt a város, elindultam. A galéria, ahol esetleg vásárolhattam volna, esetleg..., zárva volt, azaz nem nyitott ki. Időm korlátozott volt. Mentem a karácsonyi vásárba: Hallmark és kínai fotók, azok ezerrel. Előtte papírbolt és virágbolt, ahol esetleg ajándékot  is vehettem volna. (Példa volt már rá.) Egyedit, nem kínait, stb. Vettem egy-egy képeslapot: nosztalgiafotókat, Hallmark és kínait, valahová csak elküldöm, ha lesz helyette jobb. Nem lett!

Megyeszékhely. Nem elkeserítő?! Én lennék tudatlan? Keveset járok be, nem vagyok tisztában a lehetőségekkel? Hamar feladtam. Képzőművészek által készített dolgok boltja(is), feleakkorára zsugorítva, itt sem jártam évek óta. Itt tartunk? Nincs pénz, nincs ezekre érdeklődés?Viszont egyházi boltok, több (2), megélnek.

Aztán már ajándékügyben hasonló köröket lejárva eszembe jutott egy félig népművészeti bolt, az későn nyitott. Időm behatárolt. Nem folytatom. Mondjam még?

Utolsó helyen végül sikerült vennem ajándékot, nem az igazit, de legalább tetszőt.  A korlátok ott is megvoltak. Így jártam.

Tanulság: már nyáron kezdjünk el ünnepekre ajándékokat, képeslapokat vásárolni, ha igényeink vannak.

Angyalok Ágnestől és Anditól. Köszönöm. Szeretem őket.

Vonatból, autóból

 Alkonyatban

 UFO-k

Reggel

Jó szórakozást!

 

Visszatért

közénk, már bloggerek közé a fészről Kovács Miklós. Fotóblogja van, állatok, tájak, szívmelengetők. Ajánlom.

A Ridikül Magazin egy írása

Szívből ajánlom: http://ridikulmagazin.hu/cikk-onfelaldozo-anyai-szeretet.htm

... mert szeretem újra és újra megnézni

s jót szórakozni, kacagni rajta,  a poénjain. Szeretem ezeket a cseh filmeket. A jutubon egy bokorban megtalálhatók.

Hideg éjszaka

ígérkezik, jól behúzódtunk a népeimmel együtt. Két napot távol voltam, reggel megkértem a szomszédasszonyt a gázt picit tekerje fel, ne 7 fokba érkezzem ki, még nem teljesen gyógyultan. Belépve "meleg" 15 fok,  fogadott, aztán már fűthettem, hogy ne csak kabátban érezzem, s ne csak a konvektor közelében. Két nap elég volt a kihűléshez, a viszonylagoshoz, de akkor is. S eszembe jutottak a az első évek, amikor két naponta jöttem, no, akkor megvoltak 9 és 7 fokok, a 10 -13 már melegnek számított. Ki kellett ismerni, meg kellett tanulni a fűtést, a meleg fenntartását, a takarékos fűtést.

Még mindig Zinnaton "élek", egy újabb adagon, talán a köhögés kezd könnyebb lenni, erre mondják jól elkaptam. Melegséget két könyv adott, amit a posta hozott, hirtelen felindulásból rendeltem meg, találtam rájuk meglehetős baráti áron, antikvár oldalon. Szinte újak, nekem csodaszépek, a fotók, a szövegek.

        (Ez utóbbi új és bővített kiadásban jelent meg, a régije hétvégi olvasmányom volt. Ez adta az ötletet megnézni az újabb könyveit, így leltem  a kincseimre.)

 Újabb reggeli elmélyülési lehetőségek. Egy riport a szerzővel, amit már oly rég vártam, hiába nem nézek tv-t, találkozhattam volna vele. Esetleg. S az akadémiai székfoglaló előadás fotóinak vetítése, ebben minden benne van.

http://youtu.be/A-L4R4hBUHs

Örülök az elismerésnek. Megérdemelte. Néha nagyon keserűen írt arról, ahogy az életművét fogadták. Ezzel a megérdemelt helyére került az életműve.

Fotóalbumaim vannak másoktól is, azok is nagy kedvencek, időnként reggelente már századszorra lapozom át ezeket is. Az egyik fekete-fehér, letehetetlen. S ha úgy adódik megkeressük a helyszíneket, így jutottunk el a hegyi pincékhez, a templomhoz, s a már, a fotóalbum fotóihoz képest romjaiban, vagy kivágásban vegetáló erdőhöz. Írtam is akkor, kár érte.