Vidéki romantika

Behavazva, bekuckózva

Behavazva, s kiásva, megbolondulva és csodálkozva (Zsebi és a macskák, akiknek tányérjából kihabzsolta az ételt, miközben a sajátjában ott a kutyaeledel (amire viszont a macskák járnak rá).

S akkor jöjjön egy kis melegség: a születésnapi angyalom, Ágnestől a nyereményem feje, s sarok, ahová beástam magam délutánra, estére, ahol melegedhetek, teázhatok, filmet nézhetek, olvashatok. Mire a 11 fokból meleget csináltam, bizony este lett. A szél hordja a havat, a mentő/rendőrautók szirénáznak, az utca kutyái kórusban vonyítanak nekik.

Ez egy február közepi téli délután....

Szobrok

Angyalok járnak közöttetek, de nem tudjátok, kik azok.

Betty J. Eadie

Füzetemből

"Hogy hisz, vagy nem hisz Istenben az egy dolog.... Más kérdés, hogy Isten hisz-e magában?"
David Leavitt

Fényben, árnyékban

(Az imát Olasz Ferenc valamely könyvéből másoltam.)

Naplemente

"Könnyedén elfelejtjük a pillanatokat, amikor a birtokunkban volt a tudás, úgy véljük álmodunk, vagy amolyan régimódi csoda történt velünk egyszer, kivételesen. Semmilyen jó dolog nem csoda, semmi, amiben örömünket leljük, nem álom.

- Te azt mondtad, hogy a világ álom, márpedig néha örömünket leljük benne. Naplementében. Felhőkben. Az égboltban.
- Nem. A kép álom. A szépség valóság."
Richard Bach

.

Napkeltét fotóztam