Mai ügyködésem

Vödrös savanyúság

Hozzávalók:

4 liter víz,1 liter 10%-os ecet, 12 dkg só, 40 dkg cukor, 1 dkg szalicil, 3 kávéskanál borkénpor

Elkészítése:
A fentieket összeforraljuk (a borként már csak a forrás után tesszük a lébe), majd hagyjuk kihűlni egy zárható vödörben. Ami érik folyamatosan beletöltjük, megtisztítva: sárgarépa, karfiol (kicsit megfőzve), paprika, gyöngyhagyma, zöldparadicsom, uborka, káposzta nagyobb laskára szelve. A kedvelés szerinti mennyiségben, addig, amíg a lé elbírja. Ezek az ízek összeérnek. Finom. Ha vesztek ki belőle ügyeljetek arra, hogy mindig légmentesen legyen zárva, mert megpenészedik. Kár lenne érte. Sokáig, egy évig is eláll.7

A fotó pedig még Kapolcson készült, Katlan Tóni konyhájában érlelték a kovászos uborkát:
 

Cotswolds

Cotswolds  az az angol falucska, ahova Agatha Raisin a már emlegetett krimisorozat főhősnője költözik.

 

 Szeretem én is, s akiknek a blogjait olvasom, s akik engem olvasnak szeretjük a régi házakat. Nos, ha ide ellátogatunk, ahogy tette a bejegyzés írója egy mesevilágba cseppenünk. Nem, véletlenül lett a krimisorozat helyszíne! S ehhez a csodás helyhez már csak egy Agatha kell, s a siker adott. Sokunk kedvence, már ahogy a környezetemben beszélgettünk e könyvekről.

 

 

Aki tudja hogy kell élni

Mikor megláttam ezt a könyvborítót

  a könyvet akkor is elolvastam volna, ha nem ismertem volna már a szerző írásait. Kezdetben matematikus volt, majd a műszaki tudományok doktora lett, ezt követte a pszichológia, majd a közgazdaság tudománya. Közben egy felkérés révén 5 perces esszéket kezdett írni, ahogy az édesapja meghatározta írásai műfaját. Így lett közíró. Írásain átsüt ezen tudományok ismerete, kapcsolódásai, de ami a legfontosabb a szemlélete, az EMBER. Ezért szeretem az írásait.

Ízelítőnek néhány  idézet ez utóbbi könyvéből a Citátum oldalról . Milyen jó, hogy nem nekem kell ezeket begépelnem, de nem pótolják a könyvet, a könyveit. Remélem, ha elolvassátok ti is megkedvelitek őt.

Azért a három legkedvesebbet idemásolom:

"Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk." 109. oldal

"Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát. Pont fordítva, azért megy valaki esetleg egy ilyen iskolába, mert amúgy is mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról."

63. oldal

"A tartalmas hallgatás a világ legkifejezőbb nyelve." 180. oldal  A számomra egyik legkedvesebb írásából!"

Hármat igértem, de jöjjön egy ráadás:

"A véletlen már csak ilyen: bizonyos szempontból egyre nagyobb hullámokat vet (...), miközben más szempontból a véletlen hullámai egyre inkább elcsitulnak."

199-200. oldal

S még mindig nem teljes a skála, olvassátok el!

Megosztom veletek! Hallgassátok,

Snétberger Ferenc is zenél.., kis kece lányom. Gyönyörű!!!!! Ráadás szám volt Kapolcson, egyedül gitározott akkor, a hideg futkozott az ember karján.

A vidéki élet

Már oly régen készültem írni a "vidéki életről".  Ha azt írnám mit kaptunk a HÁZ által, akkor talán  valósabb lenne amit írok. A fenti fotón kender zsákokban gyógynövények. Részben a telken szedtem, a többit termesztettem.  Kaptunk  a szomszédtól is. (A zsákok káptalantóti portékák.)

Gyógynövények: bevallom sokszor ittam gyógyteákat, hogy én valaha a sajátomat igyam? Eszembe nem jutott. Hogy kezdtem el ültetni? Most ez sem jut eszembe, tény, hogy próbálkoztam magról vetéssel, ez nem jött össze. Aztán vettünk palántákat, na ez már bevált. S talán az indító a kertben talált kakukkfű ültetvény volt (melyre tavaly ősszel a másik szomszéd hívta fel  figyelmünket, no tán innen indultunk!), s az elődeink is foglalkoztak gyógynövények ültetésével. Tavasszal figyelgettem mik bújnak elő, hát gyakorlatilag a kakukkfű, citromfű  kivételével semmi. A citromfüveket ástam ki, s ültettem egy helyre, azaz a kakukkfű közelébe, a többi növény ezek mellé került, kicsit már későn. Majd jövőre!!

A telken határozókönyvvel mászkálok, próbálom kitalálni mit találok, mit is használhatunk? Így lett szárítva papsajtmályva, cickafark is.  Nagy izgalom, amikor találok egy-egy növényt, s keresgetem mi is lehet? Ennyire nem ismertem őket. Szégyen.

Ez évtől próbálkoztunk  a  zöldségeskerttel is: ami összejött hagyma, paradicsom, paprika, sárgarépa, borsó, sóska, kukorica (alacsony, de vannak rajta csövek), a csicsóka, s a krumpli, amit csak hevenyészve beástunk, lesz ami lesz alapon. Megmaradt, kihajtott, még a tövek alá nem néztünk.  A bab még virágzik, lehet, hogy későn vetettük. A padlizsánpalánták is későn kerültek ki, ill. a második körből lettek palánták. Ezt is tanulni kell. Tanulunk, olvasunk, keresünk a neten, s sokat tanulok mások blogjaiból is. Élmény, ha főzök tudok ezt-azt a saját kertünkből kihúzni, behozni! Tavaly a saját barackunkból főztem  a lekvárt, s egész télen saját diónkkal sütöttem.

A gyümölcsökről nem kellene szót ejteni: maradt két szem barackunk, némi diónk, viszont a körtefa tele volt körtével. VOLT, mert egy reggelre a vihar ezeket is lefújta. Most az asztalon várjuk, hogy bepuhuljanak. Az almák alatt letört az ág, őszibarack fákon egyetlen szem gyümölcs nem termett, a fagy elvitt mindent. Ősszel még szeretnénk gyümölcsfákat ültetni.

Aztán itt vannak az állatok. Zsebivel a kutyával való együttélés, s a vörös népséggel egy új macskanemzedék cseperedésének figyelemmel kísérése. Lehet, hogy sokat fotózom őket, nekem élmény a növekedésük, a játékosságuk, a tolvajkodásuk. Amikor  Zsemle Mózsi már dorombol, s elmaradnak az ember keze között.... S az udvaron mást sem látni csak a vörös foltok cikázását.

S végül egy újdonság számomra: nekiálltam ajtókat, tokokat festeni, tanulom. Ezt nálunk régen festők csinálták, most időm  volt, megpróbáltam. Nem olajfestés, csak lazúrozás, na ennek is vannak buktatói. Tanulok, tanulok, s csinálom.

S néhány portéka amit a ház kapott tőlünk. A fürdő ablakát beüvegeztettük hőálló üveggel, jött egy ötlet, függöny helyett lefestem (sajnos későn kapcsoltunk, de semmi nincs későn, hogy a keretet, tokot is lazúrozni kellene):

A virágoskertről már írtam, türelem, amíg kivárom, hogy kikelnek a magok, figyelni a sűrűségre, magasságra. Most szép a kert, dús, valami elindult. S más részén a kertnek is lennének virágok, ha a csigák közben meg nem jelennek, s szét nem rágják őket.

S mit csinál közben egy férj? Bizony ő sem unatkozik: az ásás, fűnyírás az ő felségterülete,  a téli fa összerakása is neki maradt, s a kerti bútor festéséből mindketten kivettük a részünket. Most keres, kutat, tervez a diófa alá kiülő készül, készíti....

Szép tiszta

cicaszemecskék néztek rám ma reggel. Aztán cselezni kellett, hogy megcsepegtethessem őket, s észnél lenni, hogy ne ugyanaz a vörös kapja ismét a cseppeket.

Macskaúr pedig beköltözött nappalra a spaletta és az ablaküveg közé. Árnyas, szellős. Macskaúr mindig tudott élni....

Készültek fotók is, majd megpróbálom áttenni a gépre őket. Meleg napunk lesz...