Tavasz a kertben

"szent Erzsébet, András király lánya"

Magyarország szép nemes csillaga,
asszonyi rend tiszteletes tagja,
szent Erzsébet, András király lánya,
szent hitünknek gyümölcsös szép ága.

Dolgos kezét nagy munkára adja,
újjaival az orsót forgatja,
szegényeknek ajtaját megnyitja,
éhezőknek a kenyerét nyújtja.

 Gazdagságnak magas pompájában,
Él a lélek nagy szabadságában,
Uraságát Krisztusért elhagyja,
Mint hívságot, lábával tapodja.

Asszonyoknak te vagy tanítója,
özvegyeknek bölcs útmutatója,
leányoknak jó példaadója,
mint legyenek kincsek megtartója

 Üdvözlégy hát, országunknak éke,
őseinknek szép és drága dísze,
hadd kövessünk téged életünkkel,
veled együtt éljünk Istenünkkel.

Kájoni János: Cantionale Catholicum

Tudom a régiek közül oly sokan kerültek pénzekre, stb. Mégis engem nagyon zavar, ami zavar....

Kert-tervek

A  hétvége dolgosan telt (volna), de a frontok ismét tették a dolgukat.(Ma sikerült úgy kidőlnöm, még ebédfőzéshez sem volt erőm. Csak mostanában kicsit sok ez a kidőlés. Igaz, jó óra pihenés után ahogy mondani szoktam magamhoz térek, de akkor is. Amíg fog, nagyon fog.) Ásást terveztünk, ennek ma délelőtt neki is kezdtünk, közben rájöttünk jobb kijelölni azt az egyenest. Ebben segítség is akadt,

 s ezzel el is akadt a munka. Olyan hideg szél érkezett, hogy hagytuk a többnapos ünnepre.

 Azért  a tegnapi nap nem telt hiába: kaptunk aranyeső hajtásokat vagy szakszerűen dugványokat?, ezeket elástuk, levágtuk a nád száraz szárát, kiültettük a Primula palántákat, s melléjük  átültettük a belépő közepéről valami törpe liliomféle gumóit, hogy ne tapossuk le állandóan. Sajnos a nevét nem tudom, nem találom, pedig egyszer már sikerült beazonosítanom. Hiába, még tanulnom kell. Közben némi fénykört vontam a palánták köré, mert valamit félreértettem a kiültetésük körül, s ha már kitettük őket, hagytuk is, rábízva jövőjüket a természetre. 3 társuk cserépben az ablakok dísze lett. Majd kiderül, melyikük is járt jobban?

Közben elkészültek a  virágágyások tervei, vettünk, tavaly gyűjtöttünk magokat. Canna hagymákat hozott a férjem, ezt ideiglenesen le is tettem földbe, virágládába. Tegnap vettünk levendula palántákat, ezeket elültettem cserepekbe, majd kiderül mire is megyünk egymással. Délután felfedeztem egy tihanyi lehetőséget szabadon nevelt palántákkal, várom a választ. Megőrülök a levenduláért. Talán, mert sok a gyapjú holmink, s hozták magukkal a molyokat, vagy nem is hozták rájuk találtak e számomra végtelenül "kedves" lények? Most itt a lehetőség  a "molyellenség" előállítására, na és ami szépet még adhat ez a növény, azt ki kell majd használnunk.

S a földből sorra törnek elő a krókusz és a tulipán hajtásai. Sajnos virágnak még nyoma sincs. S még én aggódtam jó hete, hogy lemaradok valamiről... Azért remélem, hogy amik most elmaradtak a hosszú hétvégén bepótoljuk!

Szeretet

Néhai póttanáromtól kaptam ezeket az idézeteket. Vele kb. 40 év után találkoztam ismét. Jó volt látni ahogy körülveszik és Ő együtt örül a régi tanítványaival. Megosztom veletek:

Keveset adsz, amikor a te tulajdonodból adsz.

Amikor önmagadból adsz, igazán akkor adakozol.

Kahlil Gibran

Vannak, kik keveset adakoznak a sokból, amijük van, s ezt az elismerés reményében teszik - e rejtett vágyuktól adományuk egészségtelenné válik.

És vannak, akiknek kevesük van, s mind odaadják azt.

Vannak, kik hisznek az életben és az élet gazdagságában, és az ő ládájuk sohasem üres.

Vannak, kik örömmel adakoznak, és ez az öröm az ő jutalmuk.

Kahlil Gibran

Gyakorta mondjátok: "Adnék én, de csak annak, aki megérdemli".

Gyümölcsös kertedben a fák, legelődön a jószágok nem mondják ezt.

Ők azért adnak, hogy élhessenek, mert megtartani annyi, mint elveszíteni.

Kahlil Gibran

Újdonságok

Hat napja mentem el, agyonizgultam magam, hogy lemaradok az első krókúszokról. Nem, az éjszakai fagyok úgy látom nem segítették elő a bimbók megjelenését, viszont egyre több bújik elő a földből. S meglepetésre a tavaly nyáron ledugott holland tulipánhagymákból bújnak elő a levelek. Azt hittem, akkor rosszkor dugtam le őket, közben át is ültettem közülük, de hát a természet úgy látom teszi a dolgát. Érdekes, még a kísérő felirat is megmaradt. (Fiam szinte utolsó ajándéka onnan.) Vagy ezek nem a tulipán hajtásai?

 

Kutyaúrfi szomszéd, menhelyről hozták, imádni való és gyönyörű.Ha ezt egy kutyára lehet mondani? Most, ha kimegyek a kertbe kétfelé simogatok kutyát, ő is jelez, kéri. Zsebi pedig azt jelzi: ő is itt van.

Füzetemből

"Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult."

Hervay Gizella

Keverék kutya

"Falun végigmenni keverékkutyával kínos." - mondja a 29 éves riportalany a rádióban, aki 10 év körüli gyermekének fajtiszta kutyát kér valakitől. Nekik nem futja rá. Viszont a gyermek örülne neki, csak ne legyen keverék!!

S elgondolkodom: olvastam Petrik Adrienn könyvében (Asszony meg a háza vagy Másik kert, s remélem a címeket pontosan írtam le), hogy falun, amikor a kutyáit sétáltatta milyen furcsán néztek rá. Sétáltatta, vagy 10 éve kb. Azok szeretetkutyák voltak, messze a pedigrés kutyáktól.. Akkor a sétáltatás volt a csoda. Mennyit változott a világ.