Faházkaland

Utazások kutyával

.Ma délután elvittük Zsebit autóval kirándulni. Tó mellé mentünk, gondoltam hadd lásson világot. (S mert tudtam, sokat autózott, szerette is.) Ehhez képest... kibéleltük a hátsó ülést ruhákkal, nagy a sár, a kutya is sáros volt. Beült az autóba, a sofőr ülésre. A következményeket mindenki fantáziájára bízom. Minden ülés sáros volt, a hátsó ugyebár nem. Imádta az autózást, nagyot sétáltunk, ő szimatolt, húzott minket, világot látott, s mi is. Aztán haza, akkor meg nem akart kiszállni az autóból. Egy élmény volt, de nézzem, a pozitív oldalát -  mindannyian kimozdultunk. A kutyát meg tanulom, tanuljuk.....

Nálunk tavasz volt 8-9  fokkal, napsütéssel, olvadó hóval. Tartsa meg az időjárás már ezt a jó szokását!

Amikor  a jövendő öleli a múltat.

Füzetemből

"Miért volt itt az a sok idő, ha egyetlen pillanatát sem lehetett megtartani- ezt írta neked a vonat hajnali derengésében, de akkor nem igazán értetted, mit akar ezzel mondani. Amikor megértetted, akkor az árnyékod azt mondta, hogy most már késő."
Faludi Ádám

Egy érdekes könyv gyerekeknek és gyermeteg lelkű felnőtteknek

Nevenincs és sosemvolt Hercegnők  címmel került kezembe egy gyermekkönyv. Bevallom először az illusztrációk fogtak meg (Rebecca Dautremer), aztán nézegetni kezdtem. Kicsit emlékeztetett a Királylány születik c. könyvre, amennyiben ott is neveket kaptak és tulajdonságokat jelenítenek meg, s egyben ajándékoznak a királylányok, s minden kislány polcán, s könyvei közt ott a helyük, másrészt Szegedi Katalin meseszép illusztrációin láthatjuk őket. A hasonlóság ennyi. Itt kitekert lexikonszerűen ismerkedhetünk a hercegnőkkel, láthatjuk, hogy mennyire emberiek erényekkel és hibákkal, s még ezer más dolog megtudható róluk. Nem is értettem  a kiadót, aki hat év fölött ajánlja, mert szerintem vannak olyan utalásai amelyek azért némi olvasottságot is feltételeznek, (mint
Orbán János Dénes: Búbocskája), bár a kislányoknak is örömet ad, ha más nem  a képek nézegetése, a velük való ismerkedés, de a könyv igazi ízét a szöveg mélységei adják. Nagyobbaknak, netán gyermeki lelkületű felnőtteknek. S, ha bele sem olvasunk, csak nézzük, nézegetjük és még mindig gyönyörködünk az illusztrációkban, már akkor is megérte kézbe venni, megvenni.

Napsütésben

Kis melegség ebben a hidegben!

Zsebi szeretetnyelve

Gary Chapman könyve az öt szeretetnyelvről szól, emberekről. Délután elgondolkodtam, hogy a kutyáknak is lehet szeretetnyelve. Zsebi nem eszik, nem eszik konzervet, nem eszi az imádott tésztáját, hoztam neki kutyaszalámit, eleinte ette, már az sem megy. Elkeserítő. Viszont adtam egy kis gulyás-krumplistészta maradékot, ez után még a tányért is kinyalta. Ez lenne a megoldás, a pörköltalapú ételek?

Viszont van egy dolog, amiért sorban áll a kapuban, és csak vár, vár és vár. A simogatás, egyszer, kétszer, tízszer és a labdadobálás. Délután már ezen gondolkodtam, nem kell neki ennivaló, csak szeressék és játsszanak vele? Ez a testi érintés szeretetnyelv, ami fontos neki? Pedig tőlem és amikor a szomszédunk rendezi is megkapja. Úgy látszik az sem elég, még több kellene neki?

Hó, hó, hó