Holdgyöngy

Már régen akartam írni erről a névről. Lehet, hogy sokan furcsálljátok. Van egy jógamester, guru időnként Budapesten, azt hiszem Szegeden is, de Vépen végképp tart nemzetközi jógatáborokat: ő Swami Maheswarananda. Itt fantasztikus a hangulat, a környező országokból, de Ausztráliából is jönnek hozzá tanítványok. Egy tornateremben vannak leterítve a jógamatracok, plédek, egymás mellé több száz, itt folynak a programok. Nos, tőle kaptam egy szanszkrit nevet, jóganevet, amit, s aminek fordítását egy cédulára írtam fel, s a  pénztárcámban őriztem, hordtam magammal a kincseimmel. Swamii guruja küldött nekünk ajándékba egy darab mogyorót. Volt nekem műtéti gombom, a gyerekem mielőtt elutazott az USA-ba hagyott nálam egy búcsú 3 dollárost. Aztán mellette volt egy Csiksomlyóról hozott Mária kép, imával. Valószínű még más fontos dolgok is. Mi pedig Németországba készültünk a nászomékkal a gyerekek után. Elhoztam egy nyelviskolából egy fordítást, ott még fizettem, aztán mentem onnan kb. 10 percre egy baromfiboltba, fizetnék, pénztárcám nincs.

Utcán jöttem végig, táskám meglehetősen zárt volt, igaz az utcán egyszer rám dudáltak egy autóból, de nem törődtem velük. Eltűnt  a pénztárcám, kevés pénzzel, inkább az ebédjegyek adták az értéket, s a KINCSEIM, amiket felsoroltam. Kincsek, amiknek mások számára értékük nincs, számomra pótolhatatlanok. S velük a cédulán a nevem, amiből amire emlékeztem: Gyöngy. Tartozott hozzá más is, elfeledtem. Ott volt a cédulán.


 Egyetlen dolog került elő a pénztárcából a bankkártyám, valaki leadta  a bankban. Utazás előtt nagy érvágás lett volna, ha leveszik a pénzem, levásárolják. Pénzhez nem nyúltak, csak  a kincseim vesztek oda. CSAK!!!!

Évek múltak el, s kezembe került két kínai és/vagy tibeti regény, ezek egyikének szereplője volt a Holdgyöngy. Ő lett az új nevem, ő lett a névadóm.  Azt hiszem mindkét történetben egy nagy szerelem, várakozás volt a közös. Ha időm lesz megkeresem őket, s írnék a kínai könyvekről is, arról a világról amiket megismerhetünk belőlük. Amiket azt hiszi az ember, hogy ért, aztán kezébe kerül egy kínai fotóalbum, s azt áttanulmányozva már megért. Ez már egy új bejegyzés lesz majd.