Az én tizes listám

Egy meghívást és díjat kaptam a Vidékek legbelül blogról.

Köszönöm neked! Olvasgatom a blogod, a neved még nem tudom, de csodás kirándulásokat teszek veled, s ahogy olvastam a bejegyzésedet, már értem a fotókon megragadott részletek szépségét.

Akkor jöjjön az én tízes listám.

1. Szervezek egy mesékkel foglalkozó csoportot. Havonta más-más mesében merítkezünk meg, tízen-tizennégyen. Hihetetlen, hogy milyen csodálatosan működnek a mesék. Azt hiszi az ember kiválaszt egy mondatot, egy jelenetet, s ahogy a mélyére nézünk döbbenetes tükröt tartanak elénk. Viszont sok időt igényel, sok mesét kellene olvasni. Szerencsére jó vezetőnk van, aki B.I. tanítványa, az ő szellemét viszi tovább.
2. Munkahelyemen egy fiatal családoknak szóló programot fogok össze nagymamaként. Érdekes. Van az életkornak jelentősége vagy az a jó, ha nyitott, rugalmas az ember?
3. Szeretek fotózni: kereszteket, szentek szobrait, temetőket, homlokzatokat, épületdíszeket. Ha van autóm, időm, útközben vagy célirányosan mindig megragadom a lehetőségeket. S olvasok, kutatok utánuk. Nagy példaképeim: Olasz Ferenc, Kotnyek István. Nekik életük, nekem  kedves és fontos időtöltéseim.

4. A kedvenceim. A fentiek után gondolom érthető. Az elsőt, Petrás Mária alkotását Öcsön fényképeztem a tavalyi kiállításán. Az előző öcsi kiállításán sikerült egy Máriát vennem is. Icipici, de Ő készítettte. Csodálom a művészetét.

A plasztika Kotnyek István alkotása. Egy kiállításon meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. (Éppen ma olvastam valakinél egy szerelem ládáról.....)

5. Kapolcs, amit ez jelképez: a Művészetek Völgye. Évek óta járunk, napokat vagy egy-egy hetet is eltöltünk itt. Számomra egy éves feltöltődést adnak ezek a programok, az ottani légkör, a látnivalók.

6. Lehet, hogy a fenti hozta az alternatív zenék és a jazz szeretetét? Ezeket a koncerteket próbálom mindig meghallgatni év közben is. Péterfy Bori nagy kedvencem. Egyik utolsó koncertjén készült a fotó.

7. Aztán marad a mindig jelen és kéznél levő: az olvasás, az olvasás és az olvasás.
8. S nem utolsó sorban itt van „uram és parancsolóm” alibánfai vitéz Rozsdás Mihály Májkell.

9. Kirándulni mindig szerettem, amikor 25 évvel ezelőtt "leestem a lábamról" nem az bántott, hogy nem tudok beszélni, hanem, hogy nem tudtam menni kirándulni. 7 év betegség után egy sümegi szikláról való leereszkedés kötéllel, majd egy egy hetes út a Magas-Tátrában, a másik szerelememben adta vissza a hitemet, az élni akarásomat. Ez a fotó a kávási Borona úton készült. Mondják tanösvénynek is, borona pincék, szőlők közt vezet az út patkó alakban, megkerülve a települést.

i

 és mi legyen a 10.? Az üvegfestés. Tanultam a netről, sosem voltam jó rajzoló, másolok és másolok, s ezáltal tanulgatom. Elnézem néhány bloggerina csodás kreativitását, irigylem őket. Nekem ehhez van türelmem. Nem művészi szintem, inkább szeretem. Keresni, hogy mit lehetne lefesteni, nagyítani, kontúrozni, s néha többször is megfesteni valamit, amíg összejön.

 Ezzel meglennék, de kit ajándékozzak tovább? bodzazsuzsa, éva, juhmeli,  s voltak még mások is, de kilinkeltem, aztán beírtam a következőt, s kitöröltem az előzőt, feladtam..