Aranyosi Ervin: Ha – MOST!
Ha most e verset olvasod,
legyél vidám, nevess, ragyogj!
Mert új reggelt adott az ég,
egy új lépcsőt rakott eléd.
A mennyországba ez vezet,
s rád bízta, hogyan tervezed,
hogy átlépsz bele egy napon,
vagy itt, megéled gazdagon…
Hozz ki belőle, mit lehet,
rajtad múlik, hogy élteted.
Tudod, teremt a gondolat,
hogy jót álmodsz, vagy gondokat.
Örül, vagy éppen fáj szíved,
úgy lesz, ahogyan elhiszed!
Előbb-utóbb a mennybe érsz,
lassabban úgy, ha nem remélsz!
Ám mért ne élhetnéd meg itt?
Figyeld az élet mit tanít!
Apró jelek vezetnek át,
s mutatják lépteid nyomát,
ahová lábad tenni kell,
ha mennybe akarsz menni el.
Nehéz ösvény, mely elvezet,
akár aggódsz, vagy élvezed.
A választás rád bízatott,
hogy küszködsz, vagy magad adod.
A döntés csupán rajtad áll,
s lelked hozzá utat talál.
Nem lenne jobb csak könnyedén?
Álmod átvisz az út felén!
S ahogy te lépsz, majd úgy jön el,
akard, hogy itt kezdődjön el.
Élvezd napod, szeress, nevess,
hogy végre élj, s mennyben lehess!
Ne erőlködj, az nem segít,
érzés vezesse lépteid!
Figyeld a belső hangokat,
súgnak neked, nagyon sokat!
Élvezd napod, a perceket,
kísérjen mosoly, szeretet!
Mindenki más érted van itt!
A megbántás téged tanít.
Ha megérted, hogy mit jelent,
értelmezted a szép jelent!
A múltad hagyd hátad mögött,
tanított, s adhat szebb jövőt,
ő hozta el e szép napod,
s örülj te is, ha megkapod.
Ha most e verset olvasod,
legyél vidám, nevess, ragyogj!
Mert új reggelt adott az ég,
egy új lépcsőt rakott eléd.
A mennyországba ez vezet,
s rád bízta, hogyan tervezed,
hogy átlépsz bele egy napon,
vagy itt, megéled gazdagon?
kb. félhét táján azt gondoltam, hogy most aztán befejezem a krimimet. Fél tíz van, csak azért ültem le, mert majdnem leállt az izomműködésem. Kényszerítve lettem. A versre a kertes papírjaim közt akadtam, 100 éve nyomtathattam ki. (Valaki azt mondta: akaraterő. Én azt figyeltem meg magamon,ha jelez a szervezem állj le, azt kell tennem. Ha nem tettem,cselekedett. Térdre estem a buszhoz sietve, összerogytam álló helyemben, stb. Hiába akartam, s nem vettem figyelembe. Akkor hogy is van ez?)
A bugás hortenzia metszési útmutatóját keresem.... amúgy
Ő pedig a falon van bekeretezve, nem szerelmes versként. Csakhogy lássam, ahányszor elmegyek mellette.
Pilinszky János: Örökkön-örökké
Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.
Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.
Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?
Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!
Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért
