s az is igaz, hogy a temető. Biztos, hogy mindig a halál és a szomorúság helye? Volt osztálytársnőm, aki a volt férje sírját látogatva ismerte meg az új férjét. Elmúlás és újrakezdés.
Szeretem a temetőket, a sírköveket, amik elmúlt időkről mesélnek. A volt rendszerben szétdúlták ezeket, aztán felismerve értékeiket kiemelik, egy helyen összegyűjtik, netán sírkertet csinálnak belőlük. Ahogy a régi házak építésének is megadták a módját, ezek elkészítésének is. A zsidó temetők faragványai külön szimbólumrendszert alkotnak. Szeretem ezeket a temetőket, távol a falutól alakították ki őket, terméketlen területeket kapták meg. Ez tette kiemeltté, hangulatossá őket, főleg északon a hegyoldalakban, domboldalakon.
Lónya
De szép képeket hoztál! Én is szeretem a temetőket. Ha utazunk mindig elmegyünk temetőket is látogatni, és lenyűgöznek a régi sírkövek, a fejfák.
VálaszTörlésÉn is szeretem a temetőket járni.Jeruzsálemben,az olajfák hegyén a zsidó temetőben nincsenek keresztek.Pécsen igen.Amikor a Caminot jártam,ki nem hagytam a temetőket.Vidékenként változtak a temetők,hiszen 850 km-t gyalogoltam.Voltak olyan temetők,ahol több emeletes sírkövek voltak,mint egy sorház,nem voltak közök a síremlékek közt.Sokat fényképeztem.
VálaszTörlésAnci