Minden blogolvasónak kívánom a legjobbakat az új esztendőre!
 Itt az Újév, új jót hozzon,
Régi jónktól meg ne fosszon.
Hogyha új jót nem is hozhat,
Vigye el a régi rosszat!
Minden blogolvasónak kívánom a legjobbakat az új esztendőre!
 Itt az Újév, új jót hozzon,
Régi jónktól meg ne fosszon.
Hogyha új jót nem is hozhat,
Vigye el a régi rosszat!
Elmentünk az útról, a hóvirágosnak mondott részhez, körülnézni. Nem táncoltak, mert nincsenek nádbuga tündérek. Kikerültek magaslesek..., s az egész rész olyan összetört volt. Jobbra már tarra vágva a magaslatok.
Ki érti ezt? Mindent csupaszítanak le. Ennyire beteg lenne az erdő? Aztán elkerítik, mint a fél határt. S a vadak bejárnak a kertekbe. Szeretem az erdőt, ilyenkor kicsit mindig belehalok.
Ünnep előtt a sok sötétség elszomorító volt, aztán karácsonyra kivilágosodott a világ felénk. Útra is keltünk, a kutya nehezen utaztatható, de vittük. Ott már vidáman fedezett fel mindent. S bevallom a mi kedvünk is jobb lett attól ami ott fogadott minket. Ezredszerre is mindig újat, szebbet mutatva.
A vízben minden kristálytisztán látszik. Pazar látvány, mintha kettőzödne a világ.
a blog olvasóinak. Ami link, egy vloghoz. Egy 39 éves holland grafikus, művész, aki biciklivel körbeutazta a földet vett az olasz Alpokban egy telket, két jó állapotú, de felújítandó kőházzal.
Ezt a munkát, azaz eddig a kisebb ház munkálatait, életét fent a hegyen követhetjük hetente frissülő vlogjain. Hogy mi ebben az érdekes? Egyrészt fotós, a táj amit láthatunk meseszép, már aki imádja a hegyeket. Gyönyörűek a beállítások, a felvételek.
Másrészt nagyon alapos, felkészült, s mindent maga csinál 1500 méter magason. Utána olvasva, konzultálva. S láthatjuk küzdelmeit a természet erőivel, ráadásul két évet, két telet sátorban töltött, nyitott konyhával, zuhanyzóval, stb. Most lett lakhatóvá a háza. S részesei lehetünk konyhai ténykedésének is. Munkáját időnként önkéntesek segítik, sok országból érkezve.
Ami a lényeg, amiben kiemelkedik a hasonló vlogok közül az maga az EMBER. A maga alaposságával, szakértelmével, csodás beállításaival, nyugalmával. Ahogy társaivá fogadja nézőit. Hatszázezren követik, rengeteg a kommentelő, megnyugodni, békét lelni nézik a frissítéseit, s nincs anyázás, ami a kommenteléseknél, a névtelenség mögé bújva megszokott. Követői a világ minden tájáról nézik őt, s szinte egy közösség alakult ki belőlük.
Hogy fedeztem fel? Valahogy elém került, az Instája tán még korábban. Bele-belenéztem összevissza a vlogjaiba, aztán magával ragadott, s elölről kezdtem el nézni, s bevallom, most, hogy a végére értem, s maradnak a heti frissítések nagyon hiányzik a világa.
Az ünnep a békéről, a szeretetről, az örömről, a születésről szól. S ez vlog pedig egy EMBERRŐL, a küzdelmeiről, egy újjáépítésről. 
Karácsonyi himnusz
Égi kertek
permeteltek 
Mámorító harmatot. 
Mind a mennyek daltól zengnek, 
Ujjongnak az angyalok. 
Köszöntsétek,
szántók, rétek, 
Kik most kizöldeltetek, 
Fürge csorgó s ti mosolygó 
Nagy hegyek, a Kisdedet. 
Sírva nézi,
úgy becézi 
Egyszülöttét Mária, 
Néz ragyogva, mosolyogva 
Szűz Anyjára szent Fia. 
Jön a
pásztor barikástól: 
Jézus szentebb aklot ád. 
A Fiúnak sípot fúnak 
S énekelnek eklogát. 
Még a néma
ócska széna, 
Még a jászol is nevet, 
Úgy karolja, úgy apolja 
A megváltó Kisdedet. 
Ottan
állván, édes álmán 
Jó barmok virrasztanak, 
Ráhajolnak, udvarolnak 
És fel-felsóhajtanak. 
A kis házra
havat rázva 
Rárohannak a szelek. 
Jaj puhácska kis babácska 
Testecskéje didereg! 
Édesanyja
rácsavarja 
Durva pólyarongyait, 
Avval ójja Alkotója 
Ázó-fázó tagjait. 
Lelkem
vágya: Krisztus ágya 
Szívem immár hadd legyen, 
Testem szalma, jászol alma 
S istállója kebelem. 
Áldott, békés, szeretetteli ünnepet kívánok minden kedves (megmaradt) blogolvasónak szeretettel!