Az első kerti évünket megfigyeléssel töltöttük, mi van a kertben? Az utólag derült ki, hogy banga Benő, az első fűnyíró emberünk, jó nagy takarítást végzett növényfronton. (Mellékhang: gyűlölöm, betegesen gyűlölöm a részeg embereket, volt benne részem, okom tehát van. Hát Benőke ideért hozzánk olyan tajt részegen, hogy bukfencezett az udvaron. Lebénultam, de útja innen már kifelé vezetett. Azért még nyírta a kertet kérés nélkül, önmagának. Aztán, hogy szorgalma jutalmazatlan maradt, leállt vele.) A takarítást a következő fűnyírónk fejezte be, s ami maradt utánuk az utolsó előtti növényt átültetve a csigák rágták le, csutkáig. Egyetlen növényből maradt meg a kertben egyetlen szál: a hálás lenvirág. Ami késő őszig virágzott tavaly májustól.
Szóval jött szerelem a levendulával, s olvasgatva, tervezgetve szabadgyökerűt Tihanyból rendeltem. Be is ültettük a gyepbe, a rézsűbe, telekhatárba, szépen ahogy a nagykönyv írta félméteres távolságba egymástól.
A talaj agyagos. Néha öntöztem, mert komolyan vettem, hogy szárazságtűrő. Hát nem eleget. Meleg nyár volt. Vagy ki tudja?
Láttam én már gyepben csodálatosan dús levendulákat, ez nem a miénk lett! Aztán a következő években került mellé itthoni (már piaci) palánta, került hozzánk barkácsáruházi. Lényegét tekintve nem számított honnan jöttek, vagy megmaradtak vagy nem. Származási hely nálunk mit sem jelentett!
kert szélén és az ágyásban a ház mellett(2013.)
Bemérgedve tavaly fogtam, s kiástam néhány tövet, s a ház hosszán végighúzódó virágágyásba átültettem őket.
Itt a talaj kövecses, földes (ráhordott), s építésből visszamaradottan homokos is. Nos, a levenduláim magukra találtak! Ilyen virágözönnel, dús levélzettel még egy évben sem örvendeztettek meg. Teltek is a levendulazsákjaim.
Kérdés az, hogy a sok esőzés ebben milyen szerepet játszott? A kerti levendulák tavaly sem nőttek, voltak, virágoztak, önmagukhoz mérten dúsabban,
de a ház mellettiekkel a versenyt nem vehették fel.
Akkor a tétel, hogy mindegy neki melyik talajba tesszük mégsem állja meg a helyét.
Kérdés lehet a napfény: a ház mellett felváltva süti a nap, de délelőtt a kelet felől, délután-estefelé a dél, majd nyugat felől. Ez a kertre is igaz! A nap gyakorlatilag körbejárja.
Próbáltam trágyázni, mert ültetéskor ez szégyen ide, oda, de elmaradt. Úgy vettem észre mit sem jelent nekik.
S még egy gondom volt: az angol levendula. Ha jól tudom a franciákat árulják általában. Erről azt írják kényes. Cserépben neveltem a két tövet, hogy télen bevihessem, meg ne fagyjanak. Ezeket öntözni kell, mindennap!
Semmire nem mentek, míg ismét bemérgedve tavaly ősszel beástam őket, a kertben, ágyásba a gyógynövények mellé. Későn!! Szeptember volt. Nem is értem mit vártam, vagy csak elegem lett a semmire nem menésből. S ím csoda történt, megtáltosodtak, magukra találtak
Ki már nem ástam télre, fenyőgallyakkal körülvettem, de szétfújta a szél. (Őszinte legyek, fogalmam nem volt ezt hogy kellett volna csinálnom?) A fagyok megcsipkedték a hajtásait. Most már csak bizakodhatok, hátha magukra találnak. (Megjegyzem a cserépben éppen ilyenek lettek volna...)
Ez már utólag jutott eszembe, hogy meg kellett volna őket metszenem télre? A többit virágzás után ill. ősszel szoktam visszavágni.
Ennyi. Hozzátartozik a történethez, hogy kertészkedni 2012. óta kertészkedem: könyvből, internetről, s el-elnézve a szomszéd lépéseit. S sokat tanulva a saját hülyeségeimen.
Azért a tavalyi kb. 5 zsákocska levendula már nagy eredmény volt számomra, s nem adom fel! Szeretem.
A levendulának kavicsos, száraz, szegény talaj kell. Megél a nagyobb tápértékűn is, de alapjában nem azt szereti.
VálaszTörlésÚgyhogy nagyon jól tetted, hogy átültetted és oda őket, a növekedésükben nem az eső játszotta a szerepet.
Az én egyik legszebb levendulabokrom magról kelt egy ujjnyi résben a terasz és a járda között, vizet csak akkor kap, ha esik az eső.
PETRA, CSAK AZ BAJ KICSI A HELY. A kertben vagyok kénytelen nevelni őket, mert elől szeretnék sokféle virágot. Igen, ezt sejtettem, ezért is kezdtem ezzel, nem igaz, hogy mindenféle talaj jó neki. Ill. elvan, de nem virul. Ezt a téli beburkolást ismered, igazából hogy kellett volna csinálni?
VálaszTörlésTabacsot nem tudok adni,de olvasni jo volt ! az is meglehet a levendula tesztelt teged, mennyire szereted,a ragaszkodasod meghalalja:)
VálaszTörlés*n tanacsot akart lenni
VálaszTörlésJó volt ez a kis zöld. Már várom nagyon, hogy lehessen kimenni turkálni.
VálaszTörlésÉrtettem Ágnes. Igen Melinda, én is vágyom már nagyon.
VálaszTörlésEzt jó volt olvasni, köszönöm! Kertészkedni nem tudok, nálunk az Papus (szeretett!) dolga. Egyenlőre! És sosem gondoltam volna magamról, hogy valaha is érdekelni kezd. Úgy látszik eljött ennek is az ideje. Talán Ilcsim hatása....talán, hogy Zsebi nagyon szeretné azt a virágoskertet... talán, mert több olyan családnál dolgozom, ahol saját kertből származó gyógynövényekből főzött teát kínálnak... nem tudom. Mindenesetre ez fogott meg leginkább: a gyógynövényeket szeretném látni a kertemben.
VálaszTörlésHa a Sors is úgy akarja, idén már lesz kakukkfű, zsálya, menta, bazsalikom, oregano. Citromfű már van. És egyszer csak, láss csudát világ!, nálunk is zsákocskába gyűlik a levendula.
Gratulálok az öt zsákocskányi terméshez!
És nagyon köszönöm ezt a bejegyzést! :o)))
(A képek meg... óhhh, de várom már, hogy ilyen zöld/színes legyen körülöttünk minden! )
Gyógynövény és fűszernövény, mindkettő szeretve lesz. :o)))
VálaszTörlés