F. Nagy Angéla emlékére

Bevallom, más tollával ékeskedem, s mert nem biztos, hogy azonosak az olvasóink ajánlom a beszélgetést vele, nem tanulság nélküli. Régi riport, valaha én olvastam, s elfeledtem, s változik az ember érdeklődése, a hallgatott műsorok pl. Szellem a fazékból Vinkó József gasztrokulturális magazinja, műsora sok érdekeset mond el nekünk. Abban az átkosban ilyen írások is megjelenhettek.

https://csontnelkul.blogspot.hu/2017/11/elment-f-nagy-angela.html

Mozgásban

  

 Nem értettem, hogy esténként miért a Cifra palota az alatatódalok legelsője. Ezért!

Még mindig film (s más is, kicsit a lelkemből)

 A múltkor egy filmet ajánlottam. Amíg néztem sokáig nem értettem mit is nézek, valamiért mégis kitartottam, ill. pontosabban a filmhez írt egy hozzászzólás nem várt fordulatú befejezést sejtetett. Tényleg nagyot fordult a film, belém ette magát, másnap még a buszokon is ezen törtem a fejem, miért is?

Aztán meséltem róla valakinek, aki kiakadt a poltergeist fogalmon. Fogalmon? Inkább a szó mögötti tartalmon. Tudom, ezeket a természetfeletti jelenségeket nem mindenki fogadja el. A Wikipédiából másoltam ide egy sort, ami fedi a film jelenségeit: " Sokan úgy magyarázzák a jelenséget, hogy azt az ember idézi elő, amely a belső feszültségek alatt álló tudatalatti pszichokinézisének (telekinézis) eredménye." Ez volt a filmen is, de ha nem láttátok a filmet nem akarom lelőni. (Mivel senki nem reagált rá, gondolom nem is  nézte meg senki sem.) Akkor már csak az a kérdés miért is kavart fel ennyire engem a film, hogy napokig a hatása alatt voltam?

Talán azért mert anyámnak egy gyereke volt, az öcsém.

Talán azért, mert felnőttként ha hívtam, s meghallotta a hangom,"ja, csak te vagy"-gyal üdvözölt. Igaz, az is az öcsém egy ideig Ausztráliában élt, akkor is, ez a mondat nagyon fájt nekem, mindig. A hazatérte után is.

Talán, mert az én gyermekeimről nem volt fotó kitéve a munkahelyén, csak az "övéiről", értsd öcsém gyerekeiről.

Talán azért is, mert hozta haza a gyerekem a kórházból vonattal, s beszélgetett valakivel, miközben szedte elő és mutogatta az öcsém családjának fotóit. Rólunk egy fotó sem volt nála, érted anya, egy sem!- mesélte utána a fiam. Rólam, a gyerekeimről szó nem esett, mi nem léteztünk. A számára. Ahogy a nyaralójuk falujában mézért mentem valakihez, s mikor kiderült ki az anyám mesélni kezdett "rólunk". A mézes néni. Az idegen, de egy történet sem szólt rólam, mirólunk. Amikor a harmadikat adta elő, mert látta rajtam amit kellett, s próbálta menteni a menthetőt újabb történettel, ami ismét nem rólam szólt, kifordultam, otthagytam őket. Sírtam.

Aztán mikor meghalt anyám, nem zokogtam, nem sírtam. nem értette a környezetem, a munkahelyem. Magyaráztam volna el nekik? Igaz ez, már évek múlva derült ki, akkor nálam erre a miértre nem kérdeztek rá. Csak elítéltek.

Lehet, hogy ezeket kavarta fel bennem a film? Lehet, hogy emiatt fogott?  S most jól kipakoltam ide, de fene bánja.

Aztán a gyerekkel, már a szülőkkel nézni kezdtük a filmet, ezt a filmet, itthon fejeztem be.  Más műfaj, elgondolkodtató (is), engem beszippantott. Művészetek: szavak és képek. Festészet és irodalom. S még annyi minden más ezek révén, s ezek ürügyén. No, persze van benne szerelem is. Ez a hülye magyar cím, s a romantikus vígjáték megjelölés. Romantikus mehet, de vígjáték?

Apropó szerelem eredeti címe Szavak és képek. Nem értem,féltek, hogy így nem lesz nézője, nálunk?

Egy film

Eszmélet

Érdekes egy film, sokáig nem érti az ember mit is lát. Betegesnek tűnik, aztán megfordul a történet.
Egy hét múlva leszek.

Miért nem utaztam el délután?

Hát ezért! Ez már később, a döntés után derült ki, s került elő az értesítés a postaládából.

 Macskailag nem csak a boltban gondolnak rám...

Mindkettőt köszönöm Bea! Igényesek, szépek, nagy örömöt szereztél vele.

Kutyák az erdőn

Voltak, voltunk vagy hatan. Mostanában nagy a nyüzsgés, sokan járnak ki, vannak állandó ismerősök is. Van, akivel pórázra tettük Zsebit, volt amikor nem kellett, s volt amikor féltékeny volt.

Amúgy is nagyon féltékeny Lájbi miatt, mit összeacsarog a két "nő". Ahelyett, hogy barátnők lennének. Nem tudják milyen jól járnának vele.

S ha már az erdőn jártunk...

 Fent és már lent is sárgulnak a levelek. Sokan már levetkőztek, a múltkori aranyfánk már csupasz. Még egy őszön sem jártunk ennyit erdőn, vagy ez az ősz lett csodaszép? Hideg hetet ígérnek, valószínű nagy vetkőztető lesz, én pedig elutazom. Pásztorolok, szokás szerint. Jó lesz ilyen szívmelengető képekkel köszönni el az erdőtől.

 

 Nem tudom milyen növény, tűlevelű féleség, de sárgul. Szép.

 

 Meglehetősen párás volt az idő.

Színkavalkád

Pár napja készült fotók, azóta még színesebb lett a kert. Elfoglaltan teltek napjaim, mondhatnám kicsit lélekölőn, energiaelszívón. Összejöttek dolgok, rátéve az én túlzott lelkizésemet, lelkiismeretességemet, erőim határait. Néha próbáltam  volna pihenni, de felpörögve nem megy.

Miután úgy nézett ki valami elintéződött, nyugalom lesz, feltehetően csőtörés van a lakásomban, zuhanyozás után szivárog fel a víz a járólapok közül. Nekem hét elején utaznom kell. A fiam lakik  ott, majd intézi. Viszont, ha fel kell törni, stb. Újabb gondok. Gondolom ez másnak is  gond, nekem nagyon. Lesz-e mester? S a pénzügyi rész...