Issza
2018. április 24., kedd
2018. április 23., hétfő
Tulipánok
Hajnal Anna: Virágokról
Szél jár a kertben
reggeltől estig,
mikor az órák
a bimbókat festik,
tegnap még zárva,
kinyílnak mára,
violakék és
rezedasárga...
"Ó fény, ragyogás, napszemü reggel!"
Kaffka Margit: Reggel
Elvitte nyugalmam egy hajnali álom,
Feledve imetten a színe, alakja,
Ködbeborítva, messzemaradva...
Valamit keresek és nem találom.
Feledve imetten a színe, alakja,
Ködbeborítva, messzemaradva...
Valamit keresek és nem találom.
Lihegve a függöny redős szövetén
Betör a győztes, a reggeli fény,
Iromba fantomok, száz újszínű lény
Surran előttem, amig üldi a fény;
Késik egy, - már-már foglya levén
A lomha tudatnak a lét peremén -
Ám bomladozásuk szörnyű serény,
E tarka lidérchad, - de megkötöm én!
Ittfogtam a szót... ám értelme felén!...
Mi volt? Hova lett?... Idehagyta?
Más a színe és más az alakja...
Tördelt, kusza szókat még suttog az ajkam.
Valaki kacagva említi ébren:
Mit álmodhattam?... És nevetnek rajtam,
A nappal sugaras derüjében,
Diadalmas, nagy derüjében.
Betör a győztes, a reggeli fény,
Iromba fantomok, száz újszínű lény
Surran előttem, amig üldi a fény;
Késik egy, - már-már foglya levén
A lomha tudatnak a lét peremén -
Ám bomladozásuk szörnyű serény,
E tarka lidérchad, - de megkötöm én!
Ittfogtam a szót... ám értelme felén!...
Mi volt? Hova lett?... Idehagyta?
Más a színe és más az alakja...
Tördelt, kusza szókat még suttog az ajkam.
Valaki kacagva említi ébren:
Mit álmodhattam?... És nevetnek rajtam,
A nappal sugaras derüjében,
Diadalmas, nagy derüjében.
2018. április 22., vasárnap
Amikor a ... nyugdíjas fél ötkor indul
el kirándulni. Fél ötkor, mert egész nap meleg volt, fogta, gyengítette az embert. Viszont a talpa viszketett... Kétszeri eltévedés után a Rezi vár alatti két faluban... meg is érkeztünk, s elindultunk a 300 méteres , emelkedős útra fél hatkor. (Megjegyzem két autó volt a parkoló részen, lefelé jövet jött fel egy autó és egy biciklis fél hét körül. Tehát más is csak kivárta a késő délutánt.)
(Leírom, mert jellemző rám, féltem, nagyon féltem, olyan rossz gondoltaim jöttek. Ugyebár az őszi úton rekedés? Vagy ki tudja? Négy és fél kilométeres az út a falutól, ha bármi történik velünk. Aztán egyszer megráztam magam, s mondtam magamnak: nem vagyok normális! S elképzeltem, ahogy hazaérve az asztalnál ülve a konyhában sört iszunk a sikeres kirándulásra. Ezzel elűztem a félelmem.)
S megérte elindulni. Természetes, hogy megérte. Kiszállva az autóból, s a hegyre elindulva az embert körülölelte a virágzó medvehagyma jellegzetes illata. Még a vár körül lehetett nagyon intenzíven érezni.
A pompás kilátás minden fáradtságért kárpótolt, mert azért... az a kaptató kemény volt. Viszont megérte. Pár éve már jártunk itt, akkor medvehagymát lehetett szedni, március volt.
Ez már a lefelé vezető úton készült. Követtük az "idegenvezetőnket". Ahogy megjegyezte az egyik fiatal hölgy, a kutya milyen határozottan megy fel a várba.
Ezek pedig már a hazavezető út fotói.
(Leírom, mert jellemző rám, féltem, nagyon féltem, olyan rossz gondoltaim jöttek. Ugyebár az őszi úton rekedés? Vagy ki tudja? Négy és fél kilométeres az út a falutól, ha bármi történik velünk. Aztán egyszer megráztam magam, s mondtam magamnak: nem vagyok normális! S elképzeltem, ahogy hazaérve az asztalnál ülve a konyhában sört iszunk a sikeres kirándulásra. Ezzel elűztem a félelmem.)
S megérte elindulni. Természetes, hogy megérte. Kiszállva az autóból, s a hegyre elindulva az embert körülölelte a virágzó medvehagyma jellegzetes illata. Még a vár körül lehetett nagyon intenzíven érezni.
A pompás kilátás minden fáradtságért kárpótolt, mert azért... az a kaptató kemény volt. Viszont megérte. Pár éve már jártunk itt, akkor medvehagymát lehetett szedni, március volt.
Ez már a lefelé vezető úton készült. Követtük az "idegenvezetőnket". Ahogy megjegyezte az egyik fiatal hölgy, a kutya milyen határozottan megy fel a várba.
Ezek pedig már a hazavezető út fotói.
"Olyan a szerelem"
Victor Hugo: Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
2018. április 21., szombat
MÁS
Írhatnám úgy is két film a másságról. Talán az első közelíti a fogalmat, bár a második, a vígjáték, a régi olasz film is erre épül, csak ott éppen az alaphelyzet más. Mindkettőt szerettem másért.
Voltunk már jobban is
Mediterraneo
Voltunk már jobban is
Mediterraneo
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)