Ki ismeri fel hol is jártunk?
2016. november 21., hétfő
2016. november 20., vasárnap
Garfildiádák 7. Az okos macska
"Az okos macska tisztában van a műveltség fontosságával. Nélküle olyan lennél, mint egy egész életén át nyálát csorgató kutya."
2016. november 14., hétfő
Kései vetkőzők s reggeli rejtély
Fűszercserje
Kikeleti bangita, most kezd színesedni
Szömörce vetkőzőben
Lonc
Rózsalonc és ahogy a szomszédok színei összeérnek. Nagy kedvencem
és a reggeli rejtély: ki járt itt?
A kút melletti szétszedett fűnyíró darabjai szétszórva, a lépcsőn nyomok. Ezekről később kiderült én hagytam ott, mikor este kimentem Zsebit megnézni. Már fagyott. A szétszórás? No, ez rejtély. Bár lehet, hogy a macska egerészett...
S egy búcsú fotó. Lehet, hogy már mutattam, macskaügyben. Az ő napjukat vezényeltem 15 évvel ezelőtt, jó fáradtan bambultam amikor lekaptak. Néztem a gyerekeket, ma már felnőttek, lehet nekik is már gyermekeik vannak. Múlik az idő.
Elköszönök egy időre, megyek pásztorkodni. Legyenek szép napjaitok.
2016. november 13., vasárnap
Garfildiádák 6. Reggelek
"Alvás .... ezen túl nemcsak éjszakai tevékenység."
"Az élet sokkal szórakoztatóbb, ha fekve csinálod."
"A lustaságban az a legjobb, hogy semmit sem kell tenni érte. Magától jön."
"Elevenebbnek kéne lennem? Éppen nekem? Éppen most?"
"Elevenebbnek kéne lennem? Éppen nekem? Éppen most?"
2016. november 12., szombat
Garfildiádák 5. "Kaja, te ennivaló! Érted érdemes élni."
"Ami engem illet nem tudom elképzelni az életet hús nélkül. Végül is ragadozónak születtem."
"Kaja, te ennivaló! Érted érdemes élni(és persze egy kis szundikálásért.)
"Nap mint nap négy alapvető ételcsoportot eszem: reggelit, ebédet, vacsorát és a nasikat!"
.
"Egy jó falatra enni kell."
"A sokból soha nem elég."
Szeles, esős, hideg a reggel. Maradt vagy 10 méter hosszú tujánk. Pontosítok: kivágottak, egymásra halmozva, amiket előre kell(ene) hoznunk a szállításhoz. A történet ezek szerint ma nem erről szól majd.
Nekem már beindult a reggeli boszorkánykonyhám: gyógyteafőzés, míg áll elvégzem a reggeli jógagyakorlataimat. Néha úgy érzem szétszakadok, nem és nem kezdek neki. Aztán ahogy belelendül az ember magával ragadja (ha megterhelő izmaim egyből leállnak), s a végén érzem jót tett. Mostanában elég vitális vagyok. A tornától? A kutyulmányoktól, amiket iszom? Vagy csak egy jobb időszak? Ki tudja.
Ha vége a tornának, s leszűrtem a teát készül a zabkása. Ha éppen ezt reggelizem. Viszont szeretem, nem vagyok éhes utána. Nem véletlenül ették a régiek.
Aztán jöhet a begyújtás, s rákérdezek magamtól: mikor ülök le egy kicsit magamba vonulni? Ahogy Popper is írta, mindig legyen egy félórád, magadra.
Végül egy szerelemfotó, éppen jókor voltam jó helyen. Azt hiszem idén már az utolsó.
S készülök egy bejegyzéssel a kutatásaimról. Szeretek utánanézni dolgoknak, s nem szeretem, ha ok nélkül támadnak valakit.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)