Álmaim-házunk, kertünk

2016. június 17., péntek

Cégénydányád csodafája

Az első templom volt amit megnéztünk. Nem középkori, de ha már itt jártunk, nyitva volt, bementünk. Ráhangolódtunk az útra, a templomok útjára.

A Kende kúria felújítását ottjártunkkor már befejezték, éppen takarították. Így csak külső fotók készültek. (Amúgy az utolsó napot szántuk kastélytúrára. Nem így alakult. Majd legközelebb...)

Viszont a parkja érdemes megtekintésre.

Az ország második legnagyobb platánja látható itt. 45 méter a korona átmérője, a törzs kerülete 460 cm.

Történetének érdekessége, hogy a hatalmas és gazdag növényvilágú parkból a 2. világháború után elcsatoltak részeket, majd a 71-es árvíz után idemenekítettek állatokat, akik lerágták a cserjéket... ürülékük úgy megtrágyázta a földet, hogy nemkívánatos növények telepedtek meg rajta. Természetvédelmi terület, tanösvénnyel, gyönyörű fákkal. A telepítés, az eredetit megközelítő állapot helyreállítása folyamatos , de még időbe telik. Így is érdemes megtekinteni.

2016. június 16., csütörtök

és Csenger másképp

Makovecz Imre és csoportja a városközpont sok épületét tervezte. Csak fotók ( a teljesség igénye nélkül), mert ezek nélkül nem jöhettünk el.

Görögkatolikus templom. Virtuális séta

Kovács Miklós kedvéért.

Csenger: "szépségét fokozza a sötét és világosabb színűre égetett mázas téglák szándékos váltakozása."

A szamostatárfalvi mellett a másik téglából épült templom amit láttunk. (Ez csak most jutott eszembe, csak kívülről csodálhattuk meg, mint a másik téglaborításút. Sajnos, itt élt utol a legrosszabb állapot azon a napon. Végtelenül sajnáltam. ) "1322-ben kapott engedélyt az erdélyi püspöktől fakápolna építésére, rá tíz évre épülhetett meg a ma is álló téglatemplom a Csaholyi család birtokán. A tekintélyes méretű és szépségű templom hosszú ideig megtartotta a gótikára jellemző jegyeit: a téglalap alaprajzú hajóhoz csatlakozó, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt és a velük egy időben épült nyolcszögű tornyot. A templom szépségét fokozza a sötét és világosabb színűre égetett mázas téglák szándékos váltakozása."

"A torony minden irányban látható lőrései jelzik, akár hadászati szerepre is alkalmas lehetett, a fehér kő pártázat későbbi eredetű."eddigi idézetek forrása

A templom belsejéről fotók és leírás. Sőt egy virtuális bemutatón is megtekintheti az akit érdekel.

Szamostatárfalva: "mint a csínos téglaépítésnek példánya, tüzetesebb tárgyalást érdemel."

" Henszlmann nem titkolta lelkesedését, szerinte a templomban „e vidéken a téglaépítés elérte fény-pontját”, a „a templomka, mint a csínos téglaépítésnek példánya, tüzetesebb tárgyalást érdemel.” Rómer pár évvel később nyilatkozott róla, nem kisebb elragadtatással: „ezen czukrászi művet valóban valami üvegharang alatt kellene az utókor számára fenntartani!” forrás

"Az első periódus falazata egységesen olyan technikát alkalmazott, amely vörösre és félig sötétzöldre vagy feketére égetett téglákból áll. Ez a polikrómia, mely már Henszlmannak és Rómernek is feltűnt, következetesnek látszik, és a túlégetett téglákat általában olyan helyzetben használták fel, ahol csak a rövidebb, mázas hatásúra színeződött oldaluk látszik. Ez alól kivételek a támpillérek, ahol a sarkokon a félig túlégett téglák hosszanti oldala is megfigyelhető. Henszlmann külön kiemelte az ablakívek tégláinak váltakozását: ebben az esetben a vörös téglák is csak a rövidebb oldalukkal látszanak."