"Macska van ott, macska van..."

 és a kakukktojás

A vonulók

 

Kicsit kivágtam, jobban látható. Későn futottam a fényképezőgépért. Már a második csapat is távolodott. A krugató hangok alapján, s mert v alakban vonultak darvakra gondolok.

Cseppek

Parasztházak, új építésűek és....

A Szép Házak online-on jártam. Érthető okból nem részletezi a cikkeket, csak figyelemfelhívó. Mégis találtam pár házat, amiket a sajátos szempontjaim alapján kiemeltem. Arra figyeltem, mint a korábbi parasztházaknál, hogy a magyar tárgykultúra, berendezési elemek megjelentek-e és hogyan? Versenyezhetünk Toscanával, Provence-szal?

Falu végén , a berendezés is!!!!

A pilisi hegyek lábánál kívül-belül szívemnek kedves.

Épített hagyomány. Ami az étkezőből látszik!!!!

Nádtetős vályogház. A konyha.

Népies formavilág. Népies tárgykultúra.

Borospince nyaraló. Egyetlen belső fotó, kár, sokat sejtet.

és a sok keresgélés, visszakeresgélés után egy eladó parasztház:

Ez pedig a hab a tortán:

Az érem másik oldala,

hogy igazságos legyek.

Volt egyszer egy nagyobb város, abban egy református gyülekezet, egy agilis, jó közösségteremtő lelkésszel, s 2 fiatal felnőtt mély hitű férfival. S volt egy tíz emeletes ház, benne egy 7 fős, kamaszkorú baráti társasággal. Vallásuk? Mindenféle.

A három találkozott, egymásra és közösségre találtak, s az eredménye? A csoportból, közösségből öten lettek lelkészek, volt köztük más vallású is. A többiek magasabb végzettséget szereztek, kiemelkedtek abból a közegből, ahol éltek. Amit az oktatás nem tudott elérni, elérték ők együtt.

Máig összetartanak, egy fiú vált ki közülük.

A Lámpa

Az ötletet Szandrától vettem, sokáig gondolkodtunk, hogy tudnánk megcsinálni? Olvasólámpa kellett volna, s adva volt egy belmagasság, ahová az álom, bolti olvasólámpa nem fért volna be. Ez jött össze. Aki a búrát fonta, félreértett, mi lefelé fényt szóróra gondoltunk. Oly sokat leveleztünk róla. S oly szívvel-lélekkel készítette el a tulipánt. Maradt ez, így, s a következő majd "igazi" olvasólámpa lesz. Megjegyzem az asztalos is a lábak elkészítésével nagyon jó partner volt, alánk dolgozott.

Úton: reggel, pára, napfény

 

Ritka alkalmak egyike, amikor minden összejön. Reggeli utazás, pára, s a kelő nap, ami lassan világítja át a tájat, szárítja majd fel a párát fent és lent, s egy autó is kell, ami visz a tájon keresztül, mert egy autóbuszt az ember mégsem állíthat meg, hogy álljon le, fényképezni szeretne. Nagyon régóta vágytam ezeket a fotókat!

Az utolsón gondolkodtam, rontsam-e a tájképeket? Ez is része reggelnek, másként, s máshol.