Ősz, ház, kert

A fotók ma reggel és estefelé (ház) készültek, most dörög az ég, s esik. Esik? Szakad, igazság szerint. Már úgy hiányzott. (Viszont Zsebinek voltak ma furcsa dolgai, ezt érezte....)

Úton

Ágnesnek

 

A vasúti talpfa lépcső egyik szögének helyére telepedett egy növény. A jobb felső sarokban látható szöget fotóztam. Ez Zsebi ladbadobáló helye , így figyeltem fel rá. Lehet, másként kellett volna fényképezni, jobban látható lenne a fában a hatszögletű szög nyoma, a növényke azóta eltűnt, ennyi volt, jelzett, s búcsút intett, nem harcolt, nem kapaszkodott, volt.

Reményhal 2.

Apám.

Amikor kisűtött a nap

Az esőfelhős bejegyzés társbejegyzése.

Kérdések

Melyik dió dió?

Ami kihull a burkából az jó dió. Ami nem hull ki, s úgy kell kibontani  a fekete burokból az milyen dió?  Hármat feltörtem, ehetők voltak. Akkor mi ez a feketeség? Betegség? Eső  következmény? Álca? Az arányok  a fotón láthatók. És nálatok?

Mi van a fotón?

Ma délután fotókban elbeszélve,

s közben ruhát szárítva, aggódva, ki-bepakolva. Ez volt lent. És fent, no, oda már érdemes volt feltekinteni! Íme.