Ami elkészült, s bepróbáltuk

 

és a terv egyik fele, mert  a kerítés düledezik, úgy van kitámogatva:

 s az alját majd téglákkal szeretnénk kirakni, kiegyenesíteni, s van egy félig kész, azaz bepróbált, s úgy maradt utunk téglából  a házig. Azt is meg kellene csinálni egyenesre....

S Zsebi, aki nélkül lépést sem lehet tenni labdázásra várva.

"Eső előtt, eső után"

Szombat

Délelőtt dolgoztam, kifeküdtem mire végeztünk. Alig vártam, hogy hazaérjünk. Aztán nagy pihenés, s nekiduráltuk magukat a kerti bútor festésének. Úgy látom, s remélem is az idő kieste magát a napokban, mert szerdán olyan vihar volt, hogy zárt ablakon keresztül folyt be a víz az ablak alatt, s mire észrevettem a szoba közepére. Aztán másnap  a kiterített szőnyeget áztatta el párszor, de mire kiértünk megszáradt, s az esővíz felfrissítette.

Szerdán a vihar előtti utolsó percekben hozták meg a kerti asztalt és székeket, a festés ránk várt. Szerencsére betettük a faházba, így az esőt megúszta. S így ma neki is állhattunk a festésnek. Első bútorfestésünk volt, a végére rájöttünk a csínjára. Majd a második átkenésnél kamatoztathatjuk a tapasztalatokat. Mit meg nem, tanul az ember!

Csak szegény segédfelügyelőnk, Zsebi maradt labdadobálás nélkül. Azért túlélte, igaz nagyon nehezen. Így csak a lábunk alatt volt, néha hozzánk bújva jelezte azért, ha nem is dolgozik, nem is labdázhat, de velünk érez. Kellett is, jól elfáradtunk!

Egy dallam bennem is

Bevallom Éva blogbejegyzése indította el a kutatást bennem. Emlékeztem egy Párizsról szóló filmre, egy mozzanatra a történetből, ehhez jön a könyvtári kölcsönzések átnézése, s meg is van a film! A Párizs c. film, s mikor láttam napokig e számot hallgattam. Loic Dury a zeneszerző. S jöjjön a zene,  Sylvia Howard - I Wanna Go Somewhere száma. (Bár, most elgondolkodtam, de a zene mindenesetre a film része volt, s a zeneszerző révén találtam rá. Lényegtelen is, nekem kedves volt. S jó most is hallgatni.) S már rohanok is dolgozni!

Eger másként

Képet kerestem a gépemen, ezekre a fotókra akadtam. Nem tudtam kihagyni. S a keresett fotó? Az nem lett meg. Még nincs meg. Majd....

Tizita

Tilahun Gessesse & Tefera Kassa: Tizita 1960s  zene a Könnyek Kapuja című könyvből. Ismét ajánlom olvasásra!

S pár gondolat a könyvből:

"A bizalom is a szeret gyümölcse.

Tetteinken és múlasztásainkon világok sorsa múlik, még akkor is, ha mit sem sejtünk róla.

Aki keményen dolgozik előbb-utóbb elnyeri  a maga jutalmát.Az ember csak tartson ki, tűrje az igazságtalanságot, meg az önzést ... a végén úgyis megtérül.
Abraham Verghese

Vannak még

... csodák, csodálatos tanítónők! Íróvendéget kísértem a falunk iskolájába. 10 napja derült ki, hogy a várt vendég megbetegedett, helyette más jön. A gyerekeknek felolvasták a könyveit,  készültek, ahogy mondani szokták. Nemcsak, hogy készültek, hanem KÉSZÜLTEK!!!!! Az író könyvében láthatalanok az állatok. Egy ilyen rajzot kapott, közepén a hatalmas láthatatlan főhös, s körülőtte a szereplők a gyerekek rajzaival.
Maga a találkozó is nagyon jó hangulatban zajlott. S bebizonyosodott ismét, nem a hely számít, hanem az az ember, aki szeretetével, felkészültségével és lelkesedésével csodát teremt a gyerekek közt.

A második találkozóra óvodások jöttek. Szegények kétszer készültek fel egy költő fogadására, az óvónő már nem mert nekik semmit mondani az új lehetőségről, nehogy ismét csalódjanak. Végre csodában lehetett részük, közös játék, mesélés. Jól érezték magukat: a mindenféle kutya, macska s persze más szerepbe bújó gyerekek.

Most csak ennyit, indulnom kell dolgozni, de ezet az örömöt meg akartam osztani a blogolvasókkal. Élmény volt!! Írhattam volna nagy betűkkel......