Utunk első, nem akármilyen állomása: Feldebrő Szent Márton templom

 Egy középkori templomok után elinduló embernek a legszebb indítás: Feldebrő. (Ha egy templomra lehet ilyent mondani.)

 

 A belseje nem az én világom, de voltak ott emlékek, amiket sajnos már nem láthattunk. A rács vezetés nélkül eddig engedett minket. Csoport, -ha jól emlékszem- két óránként indul, ennyit várni nem akartunk, s az időjárás is közbeszólt. Végtelenül sajnáltam.

 

  

 

 S míg a templombemutatóra vártunk(amiről végül lemondtunk) bementünk a temetőbe, ill. előtte a kocsmába, mert fura síremlékeket láttam az útról. Nincs ott semmi érdekes- mondta ott valaki. Nem biztos, mondom neki, hátha nekem érdekes. S ez így is volt. A fura építmények stációházak...

 Ezek a szürke lapok takarják a stációkat, ilyent még nem tapasztaltam, mindet ki kellett volna bontanunk. Az eső már csöpögött, nem tettük. Csak mutatóba hoztam.

Most csak ennyit, sok a dolgom, intézni való.